Edzéssel a rák ellen?
Tihanyi András
dietetikus
TL;DR: Az egészség egyik alappillére a rendszeres testmozgás, értve ez alatt a rekreációs jellegű sportolást, sétálást, kirándulást és más tevékenységeket. A daganatos betegségek, ezen belül is a rosszindulatú daganatos betegségek a halálozás egyik fő okai közé tartoznak. Kialakulásukban a genetika és az életmód (dohányzás, alkoholfogyasztás, nemi élet, stressz, alvás-ébrenlét ritmusának felborulása stb.), valamint a véletlen is komoly mértékben közre tud játszani. Az egészséges életmódon belül az étrend a prevenciójuk, a dietoterápia pedig a kezelésük egyik fontos kiegészítője. A betegség létrejöttét és diagnózisát követően orvosi beavatkozások (pl. műtét, sugár-, kemo-, biológiai terápia) jelenleg a fő terápiás eszközök. Friss kutatások szerint a rendszeres testmozgás, célzottan alkalmazva pedig a rendszeres testedzés csökkentheti a daganatok kialakulásának az esélyét és a kialakult daganatok előrehaladását (progresszióját), így esetlegesen a kezelésnek egyik eszköze is lehet. Egyéni egészségi állapotot figyelembe véve orvossal, edzővel/gyógytornásszal, dietetikussal konzultálva valószínűleg mind a prevencióban, mind az állapot javításában/romlás lassításában szerepe lehet a fizikai aktivitásnak. Túlzó kijelentéseket nem szabad erről tennem, mert a sport nem csodaszer, de az eredmények ígéretesek! Ne feledjük: a szakemberek segítsége nélkül bevezetett testi aktivitás egészségkárosító, ritkán akár halálos is lehet! A sportteljesítményt fokozó, illetve esztétikai célokat szolgáló illegális gyógyszerek-módszerek alkalmazása pedig akár fokozhatja is egyes daganatos betegségek kockázatát.
------
A blog/oldal olvasóiként talán feltűnt Nektek, hogy kb. 4 hónapig nem voltam itt aktív. Időközben sportolóimmal számos OB, EB, VB és egyéb éremmel gazdagodtunk, most november végén például az úszó OB-n születtek szép eredmények, beleértve első helyezéseket is. :) A téli időszakban remélem sűrűbben tudok majd posztolni, kb. 150 téma vár már erre... .A poszt elején leszögezem, nem vagyok orvos, főleg nem onkológus vagy immunológus, tehát ezek alább csak szórakoztató információk nagyon leegyszerűsítve. Akit jobban érdekel a kérdéskör, az kutakodhat a megadott források alapján.
Mielőtt belevágnánk a közepébe, a kötelező körök: a daganatos betegek étrendje, biztonságos étrend-kiegészítése, edzése fokozott óvatosságot és ezen a területen jártas szakemberek (orvos, dietetikus, edző/gyógytornász) segítségét igényli! A megelőzésre is ez igaz, sok „rákellenes antioxidáns”, „longevity” hatóanyag és nem kevés étrend-kiegészítő az esetleges védelem mellett akár stimulálhatja is a már meglévő daganatos sejtek osztódását, tehát ha véletlenül lenne bennünk rejtetten ilyen sejthalmaz, akkor az „egészséges” étrend-kiegészítőkkel esetenként árthatunk is. Továbbá a nagy dózisban szedett antioxidánsok csökkenthetik a kemo- vagy sugárterápia hatásosságát is. Ezért is fontos szakemberrel konzultálnunk étrend-kiegészítők alkalmazása előtt! Enélkül is szedhető persze bármi saját felelősségre, csak tudjunk arról, hogy az emberi szervezet nagyon komplex gépezet. Felléphetnek váratlan jelenségek, balesetek. ***Az alábbiak nem tanácsok, mindenkinek az edzését, étrendjét, étrend-kiegészítését szakemberrel személyre kell szabni!***
ALAPFOGALMAK
A poszt folytatása előtt nem árt néhány alapfogalmat nagyjából tisztázni, hogy nagy vonalakban képben legyünk, miről is van szó. Nem kell megijedni, a lényeg érthető lesz akkor is, ha elsőre sok az új kifejezés.
"A neoplázia (új növekedés) egy szövet vagy szerv abnormális, kóros és kontrollálatlan növekedését jelenti. Ez a növekmény a neoplazma vagy közismertebb nevén tumor, daganat. A neoplázia lehet jóindulatú (benignus) vagy rosszindulatú (malignus) növekedés, ez utóbbit a köznyelvben ráknak nevezzük."
https://egeszsegvonal.gov.hu/n-ny/1177-neoplazia.html
A köznyelvben ráknak a rosszindulatú daganatokat nevezzük, az orvosi nyelvben ez a rosszindulatú daganatoknak csak egy csoportját, a hámsejteredetű rosszindulatú daganatokat jelöli.
miRNS-ek
Az RNS-molekulák neve ha máshonnan nem az, elmúlt 2 évből ismerős lehet. A ribonukleinsav egy hosszú óriásmolekula, amely általában információt kódol a szervezetben, pl. az mRNS-ek, azaz hírvivő, „messenger” RNS-ek fehérjét kódolnak. A mikro-RNS-ek az RNS-ek egy másik csoportjához tartoznak, amelyek gyakran sejtszabályozó szerepeket töltenek be: vannak daganatnövekedést serkentő, azaz „onkogén” miRNS-ek (oncomiR), és gátló, „tumorszuppresszor” miRNS-ek is.
"Azon miRNS-eket, melyek a sejtproliferációt, a sejtmigrációt és az angiogenezist serkentik, illetve csökkentik a tumorszuppresszor mRNS-ek szintjét, elősegítve ezáltal a daganatok növekedését, onkogén miRNS-eknek (oncomiR), míg azokat, melyek a daganatok növekedését gátolják, tumorszuppresszor miRNS-eknek nevezzük."
Forrás: Nagy Z, Decmann Á, Perge P, Igaz P. [Pathogenic and diagnostic roles of microRNAs in adrenocortical tumours]. Orv Hetil. 2018; 159(7): 245–251. DOI: 10.1556/650.2018.30919
Miokinek (miokin pl. a testépítőknek ismerős izomnövekedés-gátló miosztatin)
"Azokat a peptideket [megjegyzés: = meghatározott sorrendben összekapcsolódó aminosavakból felépülő rövid láncok], amelyek az izomkontrakciók [megjegyzés: = izom-összehúzódások] hatására keletkeznek ..., a keringésbe kerülnek, és ... a jelt adó sejt környezetében ható, ... a jelt adó sejt közeli, de nem feltétlenül azonos sejttípusra ható vagy endokrin hatásúak (a sejt a szervezet távoli szerveinek vagy szöveteinek küld információt), miokineknek nevezzük. A miokineket elsősorban az izomzat között elhelyezkedő zsírsejtek termelik, ezért helyesebb az „adipomiokin” elnevezés.”
-Interleukin-6 (IL-6) miokin
"Az IL-6 gyulladásgátló, de egyúttal gyulladáskeltő hatással is rendelkezik, specifikus receptorokon keresztül fejti ki hatását, mely a környezeti miliőtől függően ellentétes irányú is lehet. ... Az IL-6 izommunka során gyorsan felszabadul, és bejut a keringésbe.."
-Irisin/irizin miokin
"Az irisin valamennyi emlős szervezetben jelen van. Az egér- és emberi irisin szerkezete 100%-ban azonos, míg például az inzulin szerkezete 85%-ban azonos. .... Élettani feltételek mellett az irisin növeli az energiafelhasználást egérben, míg a mozgás és a táplálékfelvétel nem változik. Ez a folyamat csökkenti az elhízást, és javítja a glukóz-homeosztázist."
-Extracelluláris vezikulák (exoszómák)
Az extracelluláris jelentése „sejten kívüli”. Az extracelluláris vezikulák a sejtek által kibocsátott membránnal körülvett "zsákok", amelyek "szerepet játszanak a sejtek közötti kommunikációban, és képesek a sejtek között mRNS-t, mikroRNS-t és fehérjéket transzportálni. A mikrovezikulumoknak szerepük lehet egyes tumorok zsugorodásában, a tumorok immunszupressziós hatásában"
Forrás: Wikipédia / Mikrovezikulum
Ezek az alapfogalmak, ha valami nem tiszta, csak vissza kell görgetni.
ÉTREND ÉS ÉLETMÓD KAPCSOLATA AZ EGÉSZ-SÉGGEL
Testünk működését ma a tudósok egy hihetetlenül bonyolult holisztikus rendszerként írják le. Ebben a rendszerben az agy és a bél (emésztőrendszer) között szoros együttműködés van, így az étrend és a mikrobák, sőt akár a rossz szájhigiéné hajlamosabbá tehetnek minket pszichiátriai problémákra (pl. depresszió, szorongás, szellemi hanyatlás) is, míg étrenddel, sőt élő vagy elölt mikrobákkal, úgy néz ki, kezelhetjük a szorongást vagy esetenként akár a komolyabb pszichiátriai gondokat, így egyes memóriazavarokat is. Felismerték, hogy a tartós (krónikus) stressz valóban közreműködik számos betegség, így a daganatos betegségek kialakulásában [ 10.1080/2162402X.2021.2004659 ; 10.3389/fimmu.2022.1032294 ], csökkentheti az agy méretét, ronthatja az agyműködést, és ezt a stressz különböző gyakorlatokkal történő kezelése enyhíteni képes, akár az agy méretének növelése és egészséges működésének javítása mellett. Ebbe a komplex rendszerbe tartozik bele a zsír- és a vázizomszövet hormontermelő, az aggyal oda-vissza kommunikáló működésének felismerése is. Az edzés tehát típusától (leegyszerűsítve: rezisztencia és aerob) és a kivitelezéstől (időtartam stb.) függően fejthet ki szervezetünkre különböző hatásokat, amely hatásokat az életmód más tényezői, így az étrend is tovább módosít. A túlsúly, elhízás, vagy önmagában a testzsír magas aránya is közreműködik ebben betegségek kockázatának (2-es típusú cukorbetegség, egyes daganatok stb.) növelésével. Amennyiben a testzsír problémáit komolyabb éhezés nélkül szakember segítségével megoldjuk, és fizikailag is aktív életet élünk rendszeres nyugodt alvással, céljainkat támogató egészséges étrenddel, akkor már jó eséllyel sokat léphetünk előre az egészségünk megőrzésében – beleértve a rosszindulatú daganatok kialakulásának megelőzését is. Előnyösnek látszik a megelőzésben megfelelő mennyiségű (legtöbb ember számára ez 7-8 óra) és minőségű (teljes sötétségben, csendben stb.) történő alvás is [ 10.1186/s13045-022-01238-y, ez egy elég jó áttekintés az érdeklődők számára]. Sőt, a már kialakult daganatos betegség kezelésben, terápia kiváltotta tünetek enyhítésében is szerepe lehet az alvás-ébrenlét ritmus befolyásolásának [ 10.3389/fonc.2022.1009064 ]. A modern ember az alvást gyakran elhanyagolja, pedig a kialvatlanság kedvezőtlen hatásai az agy öregedésére, immunrendszer működésére és más területekre is kihathatnak! Ezért is javaslom sok-sok éve minden kliensemnek a megfelelő mennyiségű és minőségű pihenést. A fiatal és idősebb kori életmódbeli (étrend, mozgás, pihenés) hibáknak általában megfizetjük az árát, remélem, ez a poszt óvatosságra int sokakat. Fontos leírnom, hogy a daganatok létrejötte igen sok tényező függvénye, így nincs tökéletes garancia a megelőzésre, csak az előfordulás kockázatát mérsékelhetjük.
Edzés és immunrendszer
"A testi aktivitás kapcsolata az immunrendszerrel igen bonyolult. A terhelés azonnal jeletkező hatása... a keringő fehérvérsejtek számának átmeneti, akár négyszeres növekedése, ami intenzitás- és főleg időtartamfüggő. A lymphocyták (nyiroksejtek) koncentrációja a vérben nő az aktivitás alatt, ám a kiindulási szint alá eshet vissza annak befejeztével. Közepes intenzitású aktivitás fokozhatja a keringő NK-sejtek („natural killer“, azaz természetes ölősejtek, a veleszületett immunitás fontos elemei) és lymphocyták számát, az ilyen testi aktivitás csökkentheti a felső légúti megbetegedések kockázatát (..). A természetes ölősejtek (NK) aktivitása mozgás során minden egészséges emberben nő, amíg ki nem alakul a mozgáshoz való hozzászokás, ám megterhelő fizikai aktivitást, hőségben végzett aktivitást követően akár az aktivitást megelőző szint alá is visszaeshet. .. Ezzel szemben a nagy intenzitású, huzamos ideig tartó aerob terhelés akár kedvezőtlen is lehet az immunrendszer működésére: csökkentheti a lymphocyták, természetes ölősejtek (NK) aktivitását, míg citokinek (pl. TNF-alfa, interleukinek, például IL-6, IL-10, IL-8) és más gyulladásos faktorok szabadulnak fel a szervezetben nagy mennyiségben (….). A téma legnevesebb szakértői szerint jelenleg kevéssé látjuk még át, milyen változásokkal és hatásokkal jár az immunrendszerre a testi aktivitás (….), így számos kérdés nyitott ezen a téren. Általánosan elfogadottnak tekintett például, hogy a felső légutak viralis vagy bacterialis fertőzései gyakoribbak lehetnek állóképességi sportolók körében: maratonistáknál, ultramaratonistáknál a versenyeket követő két hétben a sportolók 33–68 %-a is beszámolhat felső légúti fertőzésekről. ... Az immunrendszer működésének nagyon nagy fizikai igénybevétel hatására bekövetkező átmeneti gyengülése az ún. „nyitott ablak” („open window”), amelyen át sok kórokozó juthat be a szervezetbe, növelve a fertőzések kockázatát."
"Túledzettségi szindróma
A tartós túlterhelésre jellemző az immunrendszer krónikus szuppressziója (elnyomása). A közérzet romlik, alvászavarok léphetnek föl, amely változásoknak az IL-6, IL-1béta, TNF-alfa emelkedett szintje is kiváltó okuk lehet. A szisztémás gyulladásos folyamat tehető felelőssé számos más kedvezőtlen változásért, így a tesztoszteron szintjének csökkenéséért is. A megelőzés a legjobb kezelés, ehhez pedig megfelelően felépített edzésekre és étrendre van szükség, a regeneráció támogatása mellett."
„Immunrendszer és stresszhatások
A krónikus stresszhelyzetek immunrendszerre gyakorolt hatása közismert, háttere viszont sokáig kérdéses volt. Evidenciaként kezelt tudás, hogy a stresszes élethelyzetek vagy betegségek, műtéti beavatkozások, kialvatlanság, túlzásba vitt sporttevékenység egyaránt legyengítheti immunrendszerünket, ajtót nyitva a betegségeket előidézni képes kórokozóknak. Állatkísérletekben az !!alvásmegvonás!! is kóros irányban történő változásokat, bacteriaemiát (baktériumok jelenléte a vérben), illetve sepsist idézett elő (….), mely mögött az immunrendszer sejtjeinek aktivitáscsökkenése és a stresszhormonok hatása is állhat. Bizonyos adatok szerint az természetes ölősejt(NK)-aktivitás számottevően csökken éjszakázás hatására, míg a gyulladásos faktorok szintje emelkedik.”
Forrás: Teljesítményfokozó sporttáplálkozás kötetem alapján, 2012
TESTI AKTIVITÁS ÉS A DAGANATOS MEGBETEGEDÉSEK KAPCSOLATA - ELMÉLET
A testmozgás daganatellenes hatása mögött számos okot feltételeznek [ 10.1158/0008-5472.CAN-22-0237 ]: a szénhidrát-anyagcsere szabályozását; nemi hormonok szintjének csökkentését ; immunválasz javítást; gyulladásos folyamatok mérséklését; miokinek kiválasztását.
Egy 2022-es irodalomáttekintés [ 10.3389/fonc.2022.788113 ] alaposan körbejárta a daganatos betegségek és a fizikai aktivitás kapcsolatát. Ez alapján a testmozgás elsősorban a DIAGNOSZTIZÁLT rákos megbetegedések számát csökkentheti, nem kifejezetten a rák létrejöttét gátolja. A kialakulóban lévő kóros elváltozások vagy létrejött daganatok kordában tartásával viszont ez azt eredményezheti, hogy a betegség előrehaladásának lassítása révén azt soha, vagy csak egyéb betegség kivizsgálása vagy halál esetén diagnosztizálják, mintegy „véletlenül”. Ezen elemzés alapján a mozgás mennyisége (dózisa) és a rákdiagnózis előfordulása között összefüggés van. Minél több a heti mozgás (időtartam), annál ritkább a diagnosztizált rosszindulatú emlő-, vastagbél-, endometrium-, valamint fej-nyaki daganat, valamint a nyelőcső-adenokarcinóma, amelyre a mozgás intenzitásának növelése további kedvező hatással volt. Az összefüggésnek természetesen más életmódbeli tényezői is lehetnek (ok – okozati kapcsolat ezen a ponton még vitatható volna), mert kevés kivétellel a rendszeresen sportoló emberek valószínűleg az étrendjükre is odafigyelnek, és nem isznak-dohányoznak rendszeresen (innen is üdvözlöm azon kedves kivételes barátomat, aki edzőteremből jár sörözőbe). A lehetséges okok szintén ezen áttekintés alapján: a szervezet immunrendszere gyakran képes rövidebb-hosszabb ideig egyensúlyi állapotot fenntartani a daganatos sejtekkel a CD8+ T-sejtek segítségével, és tartósan korlátozni a tumor további növekedését. A fizikai aktivitás kedvezően szabályozhatja a T-sejtek daganatos sejtekkel szembeni reakcióját. A sikeres megsemmisítéshez egyebek mellett fontos, hogy a tumor idegenként kerüljön felismerésre, hogy „lássák” a T-sejtek a daganatos sejteket, megfelelő legyen a vérben lévő T-sejtek aránya és mennyisége, hogy bejussanak a szövetekbe, és ne legyenek „kimerülve”. Ebben a testmozgás közreműködhet. A rendszeres testmozgás segíthet a naiv T-sejtek magasabb számának fenntartásában is. Problémát jelent, hogy a tartós antigén-stimuláció, így pl. a szervezetben folyamatosan jelen lévő vírus vagy rákos sejtek idővel kimerült, csökkent aktivitású T-sejtek létrejöttéhez vezethetnek. Ezt azonban a mozgás gátolni képes, mivel a testi aktivitás hatására a daganatok környezetében (tumor mikrokörnyezet) megváltozik egyes gyulladásos faktorok, így a pozitív és negatív hatás kiváltására egyaránt képes IL-6 (az egyik miokin) koncentrációja is.
Egy 2018-as cikk [ 10.1016/j.cmet.2017.09.015 ] még alaposabb áttekintést nyújt a testmozgás daganatgátló hatásairól: e szerint !!!állatkísérletek!!! alapján a fizikai aktivitás: 1) kontrollálhatja a daganatok progresszióját azok növekedési rátájának, anyagcseréjének, áttétképződésének, immunrendszer általi felismerésének befolyásolásán keresztül ; 2) szisztémás (egész szervezetre vonatkozó) hatásokon keresztül is szabályozhatja ezek növekedését; 3) mérsékelheti a betegség tüneteit és a kezelések nem kívánt hatásait ; 4) javíthatja a kezelések hatásosságát. Mindezt részben a fizikai hatások, így a fokozott véráramlás, hőtermelés, szimpatikus aktiváció, részben a hormonszintek változása, miokinek termelése, keringő exoszómák váltják ki. Az ebben a cikkben ismertetett kutatások szerint terhelés hatására a tumor növekedési ütemének számottevő csökkenése is kimutatható volt a vizsgált állatokban, azonban maga a daganat nem tűnt el vagy csökkent jelentősen.
A daganatokba beszűrődő természetes ölősejteket (NK) és citotoxikus (sejteket ölő) T-sejteket a daganatok megpróbálják megbénítani, gátolni. A mozgás mobilizálhatja és újraszervezheti ezen immunsejtek eloszlását, valamint mérsékelheti a daganatok magas laktátszintjét (a laktát gátolhatja az immunsejtek működését). A szimpatikus aktivitás már említett növekedése egy kétélű fegyver: a stressz számos kutatás szerint fokozhatja a daganatok növekedését, részben ezen az aktiváláson keresztül, és ez más adatok szerint is ártalmas lehet [ 10.3390/cancers13030394 ], azonban a természetes ölősejtek mozgás mellett jelentkező adrenalin-függő mobilizálása daganatgátló hatású volt állati modellekben. A magasabb testhőmérséklet tumorgátló hatása jól ismert, kezelésekben is alkalmazzák, ez szintén a fizikai aktivitás egyik lehetséges következménye, bár a testmozgás testhőmérsékletre gyakorolt hatása a hőleadás növekedése miatt szerényebb mértékű. Terhelés során a miokinek, így az IL-6, IL-7 és IL-15 felszabadulása az immunsejtek osztódására, érésére, a sejtek szövetekbe való bejutására (IL-6), az immunválasz fokozására (IL-15) szintén számottevő hatást fejthet ki. Ezek a hatások viszont mozgás nélkül, úgy néz ki, nem érvényesülnek, így a miokinek nem valószínű, hogy önmagukban gyógyszerként jól alkalmazhatóak lennének.
Más publikációk ezt megerősítve leírják, hogy az edzés közben keletkező miokinek és mikroRNS-ek extracelluláris vezikulákban (exoszómákban), a már említett, sejtek által kibocsátott membránnal körülvett "zsákokban" kerülhetnek ki a vázizomzatból (is). Ezek a zsákok azután a rosszindulatú daganatokra, főként azok mikrokörnyezetére hatva közvetlenül vagy közvetve gátló hatást fejthetnek ki [ 10.3390/cancers14081892 ]. A hatást például a daganatok elnyomásában közreműködni képes MyomiR-133 és myomiR-206 mikroRNS-ek vázizombeli kifejeződése, majd keringésbe kerülése által fejti ki. Terhelés hatására a vázizomzat tehát extracelluláris vezikulákat ad le bennük a különböző bioaktív anyagokkal, és ezek más sejtekbe felvételre kerülhetnek. Ezek az extracelluláris vezikulák feltehetően a prosztatarákos sejtekre is gátló hatást fejthetnek ki, ennek megállapítása azonban még további kutatásokat igényel [ 10.3389/fonc.2021.746040 ].
A ceramidok (egyfajta biológiailag aktív lipidek) anyagcseréjének modulálása szintén közreműködhet a mozgás daganatellenes hatásában, pro-apoptotikus, azaz a sejtek „öngyilkosságát” elősegítő hatások segítségével. Rákos (melanoma) egerekben a ceramidok mennyiségét és az általuk kifejtett védő hatást az aerob terhelés fokozni tudta [ 10.3390/cancers14174306 ] - ez azonban egy nagyon kis részterület, amelybe szintén nem érdemes most az említésen túl belemennünk. Az intenzív terhelés hatására képződő, mint láthatjuk kétélű kardként működő [ 10.1016/j.cytogfr.2022.11.001 ] laktátot is csak megemlíteném: fontos szerepe lehet [ 10.1038/s41467-022-32521-8 ], ami akár daganatos betegségek kezelésben is közreműködhetne (pl. a szokványos infúzióként használt Ringer-laktát oldat hathat az immunműködésre is, az edzés mellett).
Amennyiben valaki ennél is mélyebben, egyes immunsejttípusok pozitív és negatív hatásainak szintjén bele akarja ásni magát a témába, annak javaslom a 10.3389/fphar.2022.1034129 doi számú, 2022-ben publikált cikket: ebből megtudhatjuk például, hogy az edzés állati modellek szerint miként segítheti a tumoron belüli normális oxigénellátást, gátolva az áttétek képződését; hogy az M1 makrofágok óvnak minket, az M2 makrofágok azonban kedvezőtlenek számunkra a daganatok elleni védelem tekintetében – a terhelés pedig képes lehet fokozni „sejtgyilkoló” képességüket, és elnyomni az M2 makrofággá alakulást; hogy az immunválaszt blokkoló mieloid-eredetű szupresszor sejtek (MDSC-k) olyan sejtjeink, amelyek a daganat védelmében, tehát ellenünk dolgoznak – a testi aktivitás pedig segíthet ezek felhalmozódásának gátlásában... és megtudhatunk még sok minden mást is, amelyre itt nincs lehetőségem kitérni. Ide beszúrhatjuk egy másik kutatás [ 10.1080/2162402X.2021.2004659 ] következtetését is: a krónikus stressz egér modellben elősegíti egyéb tumorok mellett az emlőkarcinóma metasztázisainak kialakulását is azáltal, hogy a ß-adrenerg (szimpatikus aktivitás) jelátvitel aktiválásával fokozza a mieloid-eredetű szupresszor (MDSC-k) sejtek felhalmozódását. Tehát az emberek holisztikus, testi-lelki kezelésének együttes fontossága vélhetően nem valami misztikus pszichoblala, hanem jól megalapozott tudományos hipotézis.
További kedvező tulajdonsága lehet a rendszeres edzésnek az izomtömeg növelése: ahogy az időskor, a daganatos betegségek is gyakran járnak komoly fogyással, izomtömegvesztéssel. Ennek megelőzése a beteg ember gyógyulása, túlélése szempontjából létfontosságú. A testi aktivitás pedig a szorongásra, depresszióra, kognitív problémákra (mely a kemoterápia egyik mellékhatása lehet) is kedvezően hathat, ebben az irzin is feltehetően közreműködik [ 10.1016/j.brainresbull.2022.07.007 ]. A rendszeres sportolás tehát főként állatkísérletek és szövettenyészeteken végzett vizsgálatok szerint komplex módon gátolhatja a rosszindulatú daganatok növekedését, és nincs okunk feltételezni, hogy hasonló hatásai emberben nem érvényesülhetnének.
EDZETTSÉG ÉS ROSSZINDULATÚ DAGANATOS BETEGSÉGEK - GYAKORLATBAN
Emberekben a mozgás védő, illetve daganatkezelést támogató tulajdonságát nehezebb igazolni. Közvetett bizonyíték az edzés védő hatására, hogy a nyugalmi pulzusszám, ennek gyorsasága, a szív-ér rendszer fittsége összefüggésbe hozható a daganatos betegségekből adódó halálozással [ 10.3390/jcm10071354 ; 10.1158/1055-9965.EPI-20-1731 ]. A kifejezetten veszélyes érték feltehetően a 80 ütés/perc-nél több lehet. A nyugalmi pulzusszámot azonban számos körülmény befolyásolja, így genetikai/alkati adottságok, stressz/szorongás, fájdalom, gyógyszerek, élvezeti szerek, mikrobiom és más tényezők. Ezek alapján a fittség és a rákos megbetegedések közötti ok-okozati kapcsolat vélhetően bonyolultabb, semhogy a nyugalmi pulzusszámból ennyire direkt következtetést lehessen levonni a halálozásra vonatkozóan. Ez a vitathatóság azonban az egészségtelen életmód, fokozott stressz és a rák kapcsolatát nem cáfolja. Jól alátámasztott az edzés pszichés, így szorongás- és depresszióellenes, stresszkezelést elősegítő hatása is, ami a korábbiak szerint számos mechanizmuson keresztül segíthet megóvni egészségünket.
A védő, preventív hatások mind a rezisztencia-, mind az állóképességi terheléseknél kimutathatóak voltak. A rezisztenciaedzés, pl. súlyzós edzés is kedvező hatású lehet, mivel a korábban tárgyalt miokinek szintjét számottevően befolyásolni képes [ 10.3390/ijms23073501 ], így egy 2022-es szisztematikus áttekintés és metaanalízis szerint csökkentheti a daganatos megbetegedések és egyéb okok következtében történő halálozást [ 10.1016/j.amepre.2022.03.020 ].
Daganatos betegek részvételével még viszonylag kevés vizsgálat készült, így kevés a konkrét javaslat és számszerűsíthetően elvárható eredmény. Egy 2020-as irodalomáttekintés [ 10.1249/JES.0000000000000214 ] azt elemezte, hogy a fizikai aktivitás milyen mértékben és milyen mechanizmusokon keresztül csökkentheti a daganatos betegek kiújulásának és halálozásának kockázatát. Következtetései egybevágnak egy 2022. november 15-én publikált kutatás [ 10.1158/0008-5472.CAN-22-0237 ] adataival, mely szerint a testmozgás metabolikus pajzsként védhet az áttétek kialakulása ellen. Itt egy rendszeresen ismételt adatgyűjtésen alapuló 20 éven át tartó vizsgálatban követték nyomon több ezer ember életét. A vizsgálat kezdetén rákmentes (nem diagnosztizált) alanyoknál a rák jelentkezését megelőzően rendszeresen végzett magas intenzitású testmozgás kevéssé befolyásolta a rákos megbetegedések előfordulását az alacsony áttétes stádiumban, viszont jelentősen csökkentette a súlyos áttétes rosszindulatú daganatos megbetegedések előfordulását. Ennek hátterében feltehetően a daganatos sejtek tápanyagokhoz való hozzáférésének korlátozása is állt. Ebben a vércukornak a vázizomzatba történő fokozott felvétele is szerepet játszhat, amely a kutatók szerint hasonló korlátozó mechanizmust jelenthet, mint az egyes (nem minden daganattípusra igaz!) daganatok kezelésében ígéretesnek mutatkozó alacsony szénhidráttartalmú étrendek pl.: ketogén étrend. Mindezt a kutatók az emberi adatok elemzésével párhuzamosan állati modellen is alátámasztották. Felhívták azonban a figyelmet arra a tényre, hogy ez a hatás korlátozott: még az élsportolók sem immunisak a rosszindulatú daganatos megbetegedésekre, a testi aktivitást pedig mindig személyre kell szabni. További alapos ismertetést nyújt az életmód, étrend, mikrobiom, túlsúly, testi aktivitás és rosszindulatú daganatos betegségek közötti kapcsolatról, valamint a mozgás prevencióban és kezelésben való felhasználásáról egy 2022 november 2-án publikált cikk [ 10.3390/cancers14215402 ], szakembereknek ezt is érdemes lehet átolvasni. A testi aktivitás különböző daganatokra kifejtett kockázatcsökkentő hatásának %-os mértékéről és ennek evidenciaszintjéről szintén alapos bemutatást ad egy 2020-as publikáció [ 10.1002/1878-0261.12772 ]. Egyes kutatási adatok ígéretesek a kezelés terén is [ 10.1002/ajh.25288 ; 10.1249/MSS.0000000000002783 ], azonban jelenleg csak annyit mondhatunk, hogy a RENDSZERES edzés feltehetően számos daganatos megbetegedés esetében csökkentheti a diagnózis valószínűségét, és elméleti alapon, illetve állatkísérletek alapján feltehetően a hagyományos terápiákat kiegészítő kezelésként is előnyös lehet – jelentsen ez akár hosszabb túlélést, vagy akár teljes gyógyulást. Egyes publikációk már rendszeres 10-20 perces testmozgásnak is számottevő kedvező hatását feltételezik a daganatos megbetegedésekre, az egészséges életmód megvalósítása során természetesen ennél azért hosszabb terhelésekre érdemes törekednünk.
NYITOTT KÉRDÉSEK és AJÁNLÁSOK
Az elemzések adatai nem mindig támasztják alá [ 10.1136/bjsports-2021-105315 ] a fenti potenciális védő hatásokat, azonban ennek számos oka lehet - így például az, hogy csak egy aktuális rövidebb időszak aktivitását elemezik, nem a vizsgált személyek egész életét. További kutatásokra van szükség ahhoz, hogy ezt kiderítsék. Nem árt azt sem tudni, hogy egyes kutatások néhány miokin már említett többrétű, illetve körülményektől, daganattípustól is függően pozitív vagy negatív hatását is kimutatták. Így az irizin egyes rákos sejtvonalakra nézve hatástalannak látszik [ 10.1016/j.metabol.2013.10.005 ], hepatocelluláris karcinóma esetében pedig egyenesen elősegítheti a betegség progresszióját [ 10.1016/j.peptides.2016.12.014 ; 10.1016/j.bbrc.2017.08.148 ]. Ez arra utal, hogy a miokinek hatása összetett, és más hatásuk lehet helyileg (lokálisan), és más az egész szervezetben (szisztémásan), illetve daganattípusonként is eltérhet ez a hatás. Ez vélhetőleg csak mesterséges bevitelnél vagy szérumszint-manipulációnál (orvosi kezelések) jelenthetne gondot, a mozgás ártó hatására nemigen utalnak adatok. Maga a védő hatás, ahogy láthattuk, igen komplex, amit sejtvonalak vagy egy-egy konkrét daganatban az immunsejtekre gyakorolt hatások mérésével nehéz a maga teljességében vizsgálni. A kérdés azonban bonyolult, egyéni mérlegelést igényel, éppen ezért is szükséges a megfelelő szakorvossal, gyógytornásszal/edzővel egyeztetni a rendszeres mozgás bevezetését, illetve fenntartását, akik az egyénre szabva, az állapot, kezelések, betegségből adódó korlátozások (pl. idegrendszeri, szív-ér rendszeri problémák), szakmai állásfoglalások [pl.: 10.1249/MSS.0000000000002116 ; 10.1016/j.jsams.2019.05.003 ; 10.1007/s12094-020-02312-y stb.] alapján ezt segítenek biztonságosan megvalósítani. A pontos ajánlásokat nem véletlenül csak hivatkozás szinten illesztettem a posztba: a konkrét javaslatok ismertetése ebben az esetben, azt hiszem, már túlmenne az ismeretterjesztés és figyelemfelkeltés keretein. Akit érdekel az a számok alapján könnyen utána tud ennek olvasni.
ÖSSZEFOGLALÁS:
Az egészség egyik alappillére a rendszeres testmozgás, értve ez alatt a rekreációs jellegű sportolást, sétálást, kirándulást és más tevékenységeket. A rosszindulatú daganatos betegségek a halálozás egyik fő okai a közé tartoznak. Kialakulásukban a genetika és az életmód (dohányzás, alkoholfogyasztás, nemi élet, stressz, alvás-ébrenlét ritmusának felborulása stb.) jelentős szerepet játszik. Az egészséges életmódon belül az étrend a prevenciójuk, a dietoterápia pedig a kezelésük egyik fontos kiegészítője. A betegség létrejöttét és diagnózisát követően orvosi beavatkozások (pl. műtét, sugár-, kemo-, biológiai terápia) jelenleg a fő terápiás eszközök. Friss kutatások szerint a rendszeres testmozgás, célzottan alkalmazva pedig a rendszeres edzés valószínűleg csökkentheti a daganat kialakulásának az esélyét és a kialakult daganat előrehaladását (progresszióját), így esetlegesen a kezelésnek egyik eszköze is lehet. Egyéni egészségi állapotot figyelembe véve orvossal, edzővel/gyógytornásszal, dietetikussal konzultálva valószínűleg mind a „prevencióban” (lásd teljes poszt), mind az állapot javításában/romlás lassításában szerepe lehet a fizikai aktivitásnak. Túlzó kijelentéseket nem szabad erről tennem, mert a sport nem csodaszer, de az eredmények ígéretesek! Ne feledjük: a szakemberek segítsége nélkül bevezetett testi aktivitás egészségkárosító, ritkán akár halálos is lehet! A sportteljesítményt fokozó, illetve esztétikai célokat szolgáló illegális gyógyszerek-módszerek alkalmazása pedig akár fokozhatja is egyes daganatos betegségek kockázatát.
Amennyiben egészségesek vagytok, akkor is javasolt a rendszeres orvosi ellenőrzés mellett sporttáplálkozás terén jártas dietetikussal összeállíttatnotok étrendeteket és étrend-kiegészítéseteket is, az edzéseteket pedig tapasztalt edzőnek javasolt vezetnie! Egy átlagember nem feltétlenül elég tájékozott ezen a téren, és így el lehet kerülni sok problémát, és nem mellékesen éves szinten akár százezer forintot is spórolhattok – mint ezzel az írással is. Ők sem ismerhetnek minden lehetséges élettani összefüggést és interakciót, de szakemberekként alapos képzést kaptak, és kompetensek ezen a téren. TERMÉSZETESEN A FENTIEK NEM SZEMÉLYRE SZABOTT EGÉSZSÉGÜGYI/DIETETIKAI JAVASLATOK! EZEK SZEMÉLYRE SZABÁSÁT KIZÁRÓLAG ADOTT TERÜLETEKEN (EDZÉS, ORVOSLÁS, DIETETIKA) JÁRTAS SZAKEMBER VÉGEZHETI EL, AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT ÉS TERHELÉS ISMERETÉBEN.
Fontos: a daganatos betegségek étrendje, biztonságos étrend-kiegészítése, az érintettek edzése fokozott óvatosságot és ezen a területen jártas szakember (orvos, dietetikus, edző/gyógytornász) segítségét igényli! Enélkül is kivitelezhető persze saját felelősségre, csak tudjunk arról, hogy az emberi szervezet nagyon komplex gépezet. Felléphetnek váratlan jelenségek, balesetek is. ***Az alábbiak nem tanácsok, mindenkinek az edzését, étrendjét, étrend-kiegészítését szakemberrel személyre kell szabni!***
*A régebbi posztok linkjei tesztoszteronfokozásról, bodybuilding és veseműködés és más témákról a bejegyzés alján találhatóak!
EGYÉB FORRÁSOK:
10.1002/1878-0261.12772 ; 10.1002/ajh.25288 ; 10.1007/s12094-020-02312-y ; 10.1016/j.amepre.2022.03.020 ; 10.1016/j.bbrc.2017.08.148 ; 10.1016/j.brainresbull.2022.07.007 ; 10.1016/j.cmet.2017.09.015 ; 10.1016/j.cytogfr.2022.11.001 ; 10.1016/j.jsams.2019.05.003 ; 10.1016/j.metabol.2013.10.005 ; 10.1016/j.peptides.2016.12.014 ; 10.1038/s41467-022-32521-8 ; 10.1080/2162402X.2021.2004659 ; 10.1136/bjsports-2021-105315 ; 10.1158/0008-5472.CAN-22-0237 ; 10.1158/1055-9965.EPI-20-1731 ; 10.1186/s13045-022-01238-y ; 10.1249/JES.0000000000000214 ; 10.1249/MSS.0000000000002116 ; 10.1249/MSS.0000000000002783 ; 10.3389/fimmu.2022.1032294 ; 10.3389/fonc.2021.746040 ;
10.3389/fonc.2022.1009064 ; 10.3389/fonc.2022.788113 ; 10.3389/fphar.2022.1034129 ; 10.3390/cancers13030394 ; 10.3390/cancers14081892 ; 10.3390/cancers14174306 ; 10.3390/cancers14215402 ; 10.3390/ijms23073501 ; 10.3390/jcm10071354 ;
-TELJESÍTMÉNYFOKOZÓ SPORTTÁPLÁLKOZÁS, Szerző: Tihanyi András, Szerkesztő: Várhegyi Márton Szakmai lektor: Dr. Mák Erzsébet főiskolai adjunktus SE EK Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszék ISBN: 978-963-88102-3-6 Kiadó: Krea-Fitt Kft., Budapest, 2012 http://tihanyiandras.hu/media/teljesitmenyfokozo_sportaplalkozas_draft.pdf
TOVÁBBI ÉRDEKES INFORMÁCIÓK:
Tesztoszteron fokozó étrend és étrend-kiegészítés – Működik vagy átverés?
https://teljesitmenyfokozosporttaplalkozas.blog.hu/2022/07/07/tesztoszteron_fokozo_etrend_es_etrend-kiegeszites_mukodik_vagy_atveres
https://www.facebook.com/teljesitmenyfokozo.hu/photos/a.387443794768328/2087935431385814/
Bodybuilding és veseműködés 2022-es elemzés
https://www.facebook.com/teljesitmenyfokozo.hu/photos/a.387443794768328/2077298655782825/
https://teljesitmenyfokozosporttaplalkozas.blog.hu/2022/06/23/bodybuilding_es_vesemukodes_2022-es_elemzes
Étrend-kiegészítők a terhelés kiváltotta izomfájdalom (DOMS) ellen
https://www.facebook.com/teljesitmenyfokozo.hu/photos/a.387443794768328/2082860015226689/
https://teljesitmenyfokozosporttaplalkozas.blog.hu/2022/06/30/krokodilverrel_az_izomfajdalom_ellen
Potenciálisan perifériás idegrendszert károsító multivitaminok és B-komplexek?
https://teljesitmenyfokozosporttaplalkozas.blog.hu/2021/10/04/b6-vitamin_problemak_-potencialisan_periferias_idegrendszert_karosito_multivitaminok_es_b-komplexek
https://www.facebook.com/teljesitmenyfokozo.hu/posts/1882442518601774
*A közölt információk kizárólag ismeretterjesztő és szórakoztató jellegűek. Bármilyen étrendi és terhelésbeli változtatás előtt orvossal és dietetikussal konzultálni szükséges! A leírtak nem helyettesíthetik a szakmájában jártas dietetikus és szak-/házi-/orvos tanácsát. Nem szolgálnak betegségek kezelése, megelőzése céljára, és nem adnak pontos útmutatást emberek dietetikai ellátásához, vagy bármilyen betegségének, fennálló egészségügyi állapotának kezeléséhez. Az fenti információk ellenére történő egyéni, saját felelősségre történő alkalmazásból eredő anyagi veszteségekért, sérülésekért, egészségkárosodásokért, és kedvezőtlen, teljesítményre gyakorolt hatásokért semmilyen nemű és mértékű felelősséget nem vállalok.*
#tihanyiandrás #teljesítményfokozósporttáplálkozás #sportágspecifikussporttáplálkozás #sporttáplálkozás #sportdietetika #dietetika #etrend #étrend #edzes #edzés #taplalekkiegeszito #izom #regeneráció #egészség #egészség #taplalkozas #táplálkozástudomány #prevenció
Utolsó kommentek