Teljesítményfokozó sporttáplálkozás

ÚJ INFORMÁCIÓK JÖTTEK KI, 2018-AS OLVASNIVALÓ:

 https://teljesitmenyfokozosporttaplalkozas.blog.hu/9999/12/31/doppinglistas_ekdiszteroidok_vagy_legalis_dopping_2018-as_frissitesek

A legfrissebb Ecdysterone infók Tihanyi András tollából.  - RÉGI, 2013-AS INFORMÁCIÓK:

Az ekdiszteroid-vegyületekről ismert, hogy a rovarok fejlődésére és átalakulására ható hormonok találhatóak közöttük. Mára már az is köztudott, hogy a növények nagy változatosságban szintetizálnak ilyen anyagokat a rovarok elleni védekezés céljából. Az első ekdiszteroid vegyületet Butenandt és Karlson izolálta 1954-ben selyemhernyó bábjából ( Ványolós Attila Ritka, oldalláncban gyűrűs ekdiszteroidokat tartalmazó növények vizsgálata. Ph.D. értekezés tézisei 2012  http://doktori.bibl.u-szeged.hu/1514/2/tezis_magyar.pdf ;  https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2010-0012_rovarfiziologia_hun/rovarfiziologia.pdf). Az azóta eltelt időben több száz ekdiszteroid vegyületet fedeztek fel, a legtöbbet már nem állati hanem növényi forrásokból.

Érdekes információ, hogy Magyarország és elsősorban a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar Farmakognóziai Intézete évtizedek óta élen jár az ekdiszteroidok kutatásában, publikációik analitikai méréseikről és kísérleteikről világszerte ismertek. 2007-ig kutatóink 48 új ekdiszteroid vegyületet fedeztek fel a természetből, amely szám az eltelt évek alatt tudomásom szerint tovább gyarapodott. A 20-hidroxiekdizonnal végzett állatkísérletek – beleértve az azok vázizomzatára gyakorolt hatást vizsgáló kutatásokat – jelentős része is a magyar kutatók kezei közül került ki. A szaklapokban idáig publikált kutatások alapján bátran kijelenthetjük, hogy emlősökben az ekdiszteroid vegyületeknek kedvezőtlen hatásait gyakorlatilag nem mutatták ki extrém magas dózisok alkalmazása esetén sem. Emlősökben és így emberekben az ekdiszteroidok toxicitása (nagyon egyszerűen fogalmazva az a mérgező hatás) a rendelkezésre álló adatok alapján nagyon alacsony. Fehérjeszintézist fokozó hatásuk ezzel szemben kiemelkedő! Anabolikus hatásúak, növelhetik a vázizomzat tömegét és erejét, és ami különösen fontos mindezt androgén aktivitás, tehát férfi nemi hormon hatás nélkül érik el. (Friss kutatások szerint bizonyos hormonális eltérések kapcsolódhatnak használatához, de ez jelenleg nem teljesen alátámasztott és nem is látszik jelentősnek.) Magyar kutatók eredményei alapján a 20-hidroxiekdizon az izomrostok keresztmetszetét növeli, valamint növelheti a sejtmagok számát a normál és regenerálódó izomrostokban. E mögött feltehetően az izom őssejtjeire gyakorolt hatás is áll a fehérjeszintézis fokozása mellett. Az adatok arra engednek következtetni, hogy az ekdiszteroidok embereken alkalmazva is rendelkeznek a felsorolt tulajdonságokkal. Publikációkban a kutatók több esetben is szó szerint azt fogalmazták meg, hogy a 20-HE alternatívája lehet az anabolikus szteroid terápiáknak! (Természetesen ők az orvosi kezelések helyettesítését értették ez alatt.) Állatkísérletek alapján a zsírraktározást is mérsékelhetik, ami egy további potenciálisan kiaknázható tulajdonságuk. Géntechnológiai alkalmazásokban is várható az ekdiszteroidok felbukkanása. 

Mint étrendünk természetes összetevői az ekdiszteroidok szerencsére nehezen tehetőek doppinglistára (nehéz elképzelni a doppinglistás spenótot), annak ellenére, hogy sok tiltott, doppinglistás anyagnál anabolikusabbnak mutatkoztak a kísérletek során. Az ekdiszteroidok és különösen a 20-hidroxiekdizon ma a legbiztonságosabb és legígéretesebb teljesítményfokozó anyagok közé tartoznak! Kísérletek alapján a vázizomzatra nézve anabolikus, a májra nézve májvédő (hepatoprotektív), a vesére nézve vesevédő, idegrendszerre nézve idegsejteket védő (neuroprotektív), immunstimuláló, antioxidáns, gyulladásgátló hatás jellemzi a vegyületeket, sebgyógyulást elősegítő hatásuk is bizonyított. Általános hatású, a szervezetet erősítő, adaptogén, tonizáló anyagok. Egészséges (nem terhes, nem szoptató, gyógyszerek szedésére nem szoruló) emberek mai tudásunk szerint nyugodtan fogyaszthatják az ekdiszteroidokra épülő étrend-kiegészítőket ha ezek más, kockázatosabb anyagoktól például prohormonoktól mentesek. Mivel a véralvadás gátlására, szénhidrátanyagcserére, immunrendszerre is befolyásuk van, ezért betegségek fennállásakor vagy gyógyszerek szedésekor természetesen az átlagosnál is fontosabb a szakmai kontroll. 

Közérzetjavító hatást már napi 5–10 mg 20-HE fogyasztásához kapcsolódóan is leírtak, az anabolikus hatás eléréséhez valahol 300-600 mg/nap vagy ezt meghaladó lehet az elvileg szükséges bevitel.

Jó tudni arról, hogy az ekdiszteroid hatóanyagokat tartalmazó gyógynövényeket és ezek kivonatait az OÉTI szakemberei a "Tiltást/Korlátozást indokló kémia összetevő(k)" közé sorolják be, mivel "Anabolikus hatás, testépítő készítményekben. Az indikációs terület, vagy alkalmazási mód nem felel meg az étrend-kiegészítő definíciójának - anabolikus". Ez többek között az étrend-kiegészítők könyvünkben is bemutatott abszurd, hibás definíciójának és szabályozásának köszönhető. Természetesen a készítmények biztonságosságát vizsgálni kell, de idáig kevés és csak közvetett adat utal bármilyen egészségügyi kockázatra az ekdiszteroidok alkalmazása kapcsán. 

A fentieknél bővebben és precízebben megfogalmazott információk az ekdiszteroidokról a Teljesítményfokozó sporttáplálkozás kötetben olvashatóak!

(A szöveg eredeti verziója a sport8 facebook oldalán jelent meg. Kép forrása: answers.com/topic/ecdysone-receptor , Oxford Dictionary of Biochemistry and Molecular Biology, edited by Richard Cammack et al., Oxford University Press)