DOPPINGLISTÁS EKDISZTEROIDOK, VAGY LEGÁLIS DOPPING?
2018-AS FRISSÍTÉSEK

TL;DR: Az ekdiszteroidok hatásmechanizmusuk megismerésének köszönhetően egyre inkább a nem ajánlott/esetlegesen doppinglistás anyagok körébe kerülnek. Az étrendi előfordulás sokáig a listára kerülés ellen szólt (ez kiderül a korábbi kis írásaimból is), azonban a kobalt-dopping botrány után ( https://teljesitmenyfokozosporttaplalkozas.blog.hu/2015/02/05/kobalt-dopping_2015-ben_betiltva_beres_csepp_es_beres_csepp_extra_elsportban_betiltva ) az ekdiszteroidokat érdemesebb a dopping-tesztelt élsportolóknak kerülnie, biztos ami biztos alapon. AZ ÚJ, MÓDOSÍTOTT EKDISZTEROID VEGYÜLETEK PEDIG JÓ ESÉLLYEL TILTÓLISTÁSNAK TEKINTHETŐEK/LESZNEK TEKINTHETŐEK. EZ SZÉLESEBB KÖRŰ ELTERJEDÉST IS EREDMÉNYEZHET, MERT A GYÁRTÓK SZÁMÁRA NEM LESZ AKADÁLY ELŐÁLLÍTTATNI A MÁR MOST ISMERT SZERKEZETŰ, KORÁBBINÁL ANABOLIKUSABB VEGYÜLETEKET. A quinoa megítélése ebben a ma még valószerűtlennek látszó helyzetben akár a pozitív doppingtesztet okozó mákfogyasztáshoz is hasonló lehet – az utómérések tisztázzák a sportolót, de elsőre megbukhat a doppingteszten. Tudományos fantasztikus irodalomnak látszik, de jelenleg ez sem kizárható.  Eddig meglehetősen biztonságosnak tekinthető természetes eredetű vegyületekről beszélhettünk. A szerkezet módosításával a mellékhatások és toxicitás kockázata is nőhet. Erről ma még szintén keveset tudunk. 
Nézzük a pozitív lehetőségeket: talán létrejönnek az első legális, IGAZÁN hatékony és mellékhatásokban szegény anabolikus étrend-kiegészítők vagy gyógyászatban alkalmazható  gyógyszerek! De amíg ez nincs megfelelően tudományosan bizonyítva, addig javaslom inkább kerüljük el ezek nagymértékű fogyasztását, legyen szó ételről vagy étrend-kiegészítőről.

-----------------------------------------------------

Megjegyzés: akik ismernek, azok tudják, hogy az elmúlt több, mint 20 évben szinte minden legálisan kapható és sportolók körében népszerű hatóanyagot kipróbáltam. Másoknak természetesen NEM AJÁNLOM ezt az egészségükre potenciálisan veszélyes gyakorlatot – sok hatóanyag későbbi betiltása, veszélyességének kiderülése után már magam is sokkal óvatosabb vagyok. Az 20-hidroxi-ekdiszteronról azt tudom mondani, hogy napi kb. 1000 mg tartós fogyasztása sem eredményezett semmilyen mérhető változást erőben/testösszetételben - amit a hatástalanság, átverés termék, rossz felszívódás, egyéni eltérések stb. is eredményezhettek. A HMB, kreatin és más népszerű hatóanyagok ellenben még a „szuper” genetikám ellenére is eredményeznek/tek kedvező változásokat. Az alábbi, régi pozitív véleményeknél ma már csak ezért is sokkal szkeptikusabb vagyok. A tudományos alátámasztás hiánya miatt pedig soha nem is ajánlottam ezeket a vegyületeket klienseknek, bár ígéretesnek tűntek. Az alkalmazás indoklásához az ígéretesség önmagában kevés!

Az ekdiszteroidok adaptogén vegyületek:

"Adaptogének

Az adaptogének olyan anyagok, amelyek fokozzák a szervezet nemspecifikus ellenállóképességét és stresszhelyzetekkel szembeni alkalmazkodóképességét. A pontos meghatározása ennek a fogalomnak nehéz, úgy írhatjuk körül, hogy:
a) egy adaptogén szinte nem toxikus a fogyasztóra nézve;
b) nem specifikus farmakológiai tulajdonságaiban és hatásaiban, széles spektrumban növelve a szervezet ellenállóképességét kedvezőtlen biológiai, kémiai és fizikai tényezőkkel szemben;
c) szabályozó jellegű a hatása, működést normalizáló hatással van a befogadó szervezet különféle szervrendszereire;d) az adaptogénekre nem érvényes az „egy gyógyszer egy betegségre” elv (sokféle, szerteágazó hatás), nehezen illeszthetőek be a hagyományos farmakológiai felfogásba.

Az ide sorolható növények, gombák stb. köre sem teljesen tisztázott, de általában beleértik az Eleutherococcus senticosus, Panax ginseng, Schisandra chinensis, Rhodiola rosea, Cordyceps sinensis fajokat és a magas ekdiszteroid-koncentrációjú növényeket (Reflection paper on the adaptogenic concept, 2008). Az adaptogének pozitív hatásai nehezen mérhetőek, mivel más mechanizmusok mellett a stresszfehérje-előállításon keresztül is befolyásolhatják az emberi szervezet működését (Panossian 2009 B; Stacchiotti 2009; Yeo M. 2008), tehát részben egyfajta prekondicionálásról van szó, amelynek az eredménye csak akkor válik nyilvánvalóvá és mérhetővé, amikor valamilyen károsító hatás éri a szervezetet."

Forrás: TELJESÍTMÉNYFOKOZÓ SPORTTÁPLÁLKOZÁS, Szerző: Tihanyi András , Szerkesztő: Várhegyi Márton  Szakmai lektor: Dr. Mák Erzsébet főiskolai adjunktus Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszék  ISBN: 978-963-88102-3-6 Kiadó: Krea-Fitt Kft., Budapest, 2012 http://teljesitmenyfokozosporttaplalkozas.hu/

Korábban a Tesztoszteron eMagazin oldalain részletesen írtam az ekdiszteroid vegyületek élettani hatásairól és korábban feltételezett alkalmazási lehetőségeiről (kis módosításokkal az eredeti szöveg):

„EKDISZTEROIDOK ÚJRATÖLTVE
Az ekdiszteroid vegyületekről ismert, hogy a rovarok fejlődésére és átalakulására ható hormonokhoz hasonló szerkezetűek, vagy megegyezőek találhatók közöttük; ahogyan az is tudott, hogy a növények nagy változatosságban szintetizálnak ilyen anyagokat, amolyan természetes rovarirtó szerként. Mint arról korábban beszámoltunk, az alfa-ekdizon, 2-dezoxiekdiszteron, a 20-hidroxi-ekdizon, turkeszteron ekdiszteroidok adagolása növelte a vér vörösvértest (eritrocita) és hemoglobin tartalmát patkányokban, tehát fokozta a vérképzést, amely hatás érdekes lehet sportolók számára is (Eksp Klin Farmakol. 1997 May-Jun;60(3):41-4.).
Az ekdiszteroidokról tudjuk, hogy anabolikus, májvédő, immunerősítő, antioxidáns és gyulladásgátló hatásúak, az egész szervezetet erősítő, adaptogén, tonizáló anyagok. Orvosi alkalmazásuk nem elterjedt, de hormonális mellékhatásokat nem okoznak, emlősökben toxicitásuk igen alacsony. Ami még figyelemreméltóbb, a 80-as években végzett kutatások során az ekdiszteroidok emlősökben és más gerincesekben erőteljes anabolikus hatást váltottak ki a vázizomzatban, androgén aktivitás nélkül. Szteroidokkal is összevetették hatásukat, ám valamiért megrekedtek a vizsgálatok. Az ok talán az volt, hogy gyógyszerként nem szabadalmaztatható vegyületekről van szó, illetve nehezen voltak a vegyületek hozzáférhetőek a kutatók számára, ráadásul internet hiányában, politikai akadályok mellett a szovjet érdekszféra ekdiszteroid kutatóinak eredményei nem váltak széles körben hozzáférhetővé és később is csak kivonatos formában voltak elérhetőek angol nyelven. Akadályból tehát volt elég. Az étrend-kiegészítő gyártók természetesen nagy fantáziát látták az eredményekben, így az utóbbi években sok ekdiszteroid tartalmú termék került piacra. A kiegészítőkben leggyakrabban megtalálható vegyület a 20-hidroxi-ekdizon. Mint ismertettük, egy viszonylag friss, 2008 májusában publikált kutatás (J Agric Food Chem. 2008 May 28;56(10):3532-7.) óta megalapozottabban feltételezhetjük anabolikus hatásukat, a fitoekdiszteroidokkal végzett kezelés ugyanis C2C12 rágcsáló izomsejtvonalban [ http://izom-cb1.blogspot.com/2014/07/c2c12-sejtvonal.html ] és emberi primer myotubulusokban 20%-kal is növelhette a fehérjeszintézist. Az eredmények élő állatokban is figyelemre méltóak voltak: az ekdiszteroidok patkányoknak beadva fokozták azok mellső lábának szorítás erejét, és az ekdiszteroid tartalmú növényi kivonat is hasonló hatást váltott ki. A vizsgálatban hím Sprague-Dawley patkányoknak vizet, 50 mg/kg 20-hidroxi-ekdizont (20HE), 1000 mg/kg spenótkivonatot, vagy 10 mg/kg methandrostenolone-t adtak 28 napon át (Dianabol-ként ismerhetik a gyógyszerekkel visszaélő testépítők). Mind a methandrostenolone, mind a 20-hidroxi-ekdizon dózisa a szokásos emberi alkalmazás felett van, egy 80 kg-os emberre átszámolva ez napi 4000 mg 20HE és 800 mg Dianabol lenne, mely utóbbi minden ember máját garantáltan tönkretenné. Az eredmények szerint a 20-hidroxi-ekdizon 18%-kal növelte a mellső láb szorítás erősségét a kontrollhoz képest, míg a spenótkivonatnál ez az érték 24% volt. A methandrostenolone 21%-os növekedést eredményezett, tehát a természetes eredetű vegyületeknél rögzített adatok összemérhetőek voltak egy komoly egészségkárosodást előidézni képes gyógyszer hatásával!  Az adatok arra engednek következtetni, hogy az ekdiszteroidok embereken alkalmazva is rendelkezhetnek ezekkel a tulajdonságokkal, bár erről ma még kevés az adatunk. Néhány olvasónk talán hallott arról, hogy korábbi vizsgálatok során a 20-hidroxi-ekdizon emberben nem mutatott sportolók számára kedvező tulajdonságokat napi 200 mg-os dózisban alkalmazva (J Int Soc Sports Nutr. 2006 Dec 13;3:19-27. doi: 10.1186/1550-2783-3-2-19. Link: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/18500969 ), de ezen publikáció alapján ezért akár a relatíve alacsony dózis is felelőssé tehető — avagy a vizsgálat nem megfelelő kivitelezése. Az ekdiszteroidok toxicitása a rendelkezésre álló adatok alapján emlősökben nagyon alacsony …....

Az előbb azt írtam, hogy nagy dózisokra lehet szükség a hatásossághoz és valóban, ez a nézet az, amely mára világszerte elterjedt. Nemzetközi testépítő fórumokat olvasva napi 400-1000 mg 20-hidroxi-ekdizon alkalmazásokról is beszámolnak, amivel egy a gond (a kockázatokon kívül): iszonyatosan drága. Ha figyelembe vesszük, hogy pozitív eredményeket már 5 mg/kg dózisoknál is kimutattak, akkor is 400-600 mg/nap-os dózisokról beszélhetünk, ami szép összeg lenne kiegészítőkre konvertálva egy minimum 30-60 napos bizonytalan eredményű kúrához.

Mi az, ami mégis reményt adhat az anyagilag a nyugati sportolóknál rosszabbul eleresztett hazai atléták számára? Az egyik egy relatíve olcsó ekdiszteroid forrás lehetne, a másik valamely a fenti számítások, becslések emberre történő átültetése során figyelmen kívül hagyott tényező. Ilyen figyelmen kívül hagyott tényező lehet a számos anyagra jellemző nem lineáris, nem dózisfüggően növekvő hatás, amelyről már több anyagnál és aktivitásnál írtunk.

"A hormesis a toxikológiából származó fogalom, mely azt jelzi, hogy az élő szervezetek harang (vagy ennek inverze, az U-alakú) görbével szemléltethető módon válaszolnak az őket ért koncentráció-függő ingerekre. Ismert például, hogy az alkohol abstinensek [nulla alkohol] és a sok alkoholt fogyasztok élete általában rövidebb, mint azoké, akik kontrollált alkoholfogyasztók. Ezt, a halandósággal kapcsolatos összefüggést leírták a BMI-re (túl alacsony és túl magas index esetén is fokozott a mortalitás), a sugárzásra és a különböző toxinokra is."
Forrás: Radák Zsolt Szabadgyökök és testedzés: jelen- és jövőbeli perspektívák, Magyar Sporttudományi Szemle, 2008/2, Link: http://epa.oszk.hu/03400/03475/00032/pdf/EPA03475_MSSZ_2008_02_11-14.pdf

Ezt a jelenséget az orvostudomány is jól ismeri ……..... A hatóanyag hatása sokszor a nagyobb dózissal megszűnik vagy pont ellenkező azzal, amit ki szeretnénk váltani, így a nagyobb bajra több gyógyszer primitív felfogása amolyan kivégzőmódszere lehet sok betegnek. (Adaptogén anyagoknál a helyzet némileg eltérő, toxicitásuk igen alacsony, de ezt most ne részletezzük.) Ami a betegeknek kellemetlen, az számunkra hasznos lehet: néha a kevesebb több. Utalnak arra kutatási adatok, hogy az ekdiszteroidok adagolásánál is nyerhetünk a mérsékeltebb adagokkal.

Ami még szuperebb, egy friss, 2010-es publikáció arra is felhívja a figyelmünket, hogy a rágcsálóknál alkalmazott hatóanyagmennyiség 10-15-szöröse kell legyen a hatás kiváltásához az emberben szükséges mennyiséghez általában, minden gyógyszernél, vizsgált anyagnál (J Steroid Biochem Mol Biol. 2010 Apr;119(3-5):121-6. doi: 10.1016/j.jsbmb.2010.01.006. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/20097286). Nem állítom, hogy ez tényleg minden anyagra igaz, és az adatok a különböző rágcsálófajok között is eltérőek. 6-12-szeres adagokról is ír az irodalom a nem ekdiszteroidvegyületek dózisának emberre történő átszámításhoz. Egereknél inkább 12, patkányoknál inkább 6 ez az arányszám. Ám, ha a 600-4000 mg/nap-os dózisokat 60-400 mg-os dózisokkal kiválthatjuk, valamint, ha igaz, hogy a kisebb dózisok hatékonyabbak és ezeket alkalmazzuk tartósan több hónapig, akkor számunkra is van remény egy jól összeállított edzés és étkezési terv mellett a hatékony ekdiszteroid kiegészítésre. 100-300-500 mg/nap-os bevitel kivitelezhetőnek tűnik elviselhető költségek mellett.  További lehetőség, ha viszonylag olcsó étrendi forrásokkal is fokozni tudjuk az ekdiszteroid bevitelt. Van erre lehetőségünk? Úgy néz ki, van! Az "inkák aranya" néven futó quinoa álgabona a kutatások szerint igen magas ekdiszteroid tartalmú mag (J Agric Food Chem. 2001 May;49(5):2576-8. [DOI: 10.1021/jf0014462]; J Sci Food Agric. 2010 Dec;90(15):2541-7. [doi: 10.1002/jsfa.4158.] ; Food Chemistry, Volume 125, Issue 4, 15 April 2011, 1226-1234 [DOI 10.1016/j.foodchem.2010.10.039]). Ahogy a NASA egy tanulmányában olvashatjuk ( https://ntrs.nasa.gov/archive/nasa/casi.ntrs.nasa.gov/19940015664.pdf ), biológiai értéke nagy, aminosav-összetétele a növények között kiemelkedő, még a szójával összevetve is! Ekdiszteroid tartalma a teljes magnak (korpával együtt) számottevő. A mérések eltérő eredményeket hoztak, ám az kiderült így is, hogy a fő vegyület a 20-hydroxyecdysone, amit kisebb mennyiségben makisterone A, 24-epi-makisterone A, 24(28)-dehydromakisterone A és más vegyületek egészítenek ki. Az ekdiszteroidok hatékonysága eltérő, elvileg ronthatnák az egyéb vegyületek a 20-hidroxi-ekdizon hatását, ám ez kevéssé valószínű: 20-Hydroxyecdysone 158.4 mikrogramm/gramm található benne, míg Makisterone A mennyisége már csak 4.8 mikrogramm/gramm, a többi rokon vegyület mennyisége pedig ennél is kisebb. A hatóanyagtartalmat 20 perc főzés sem rontja jelentősen, így változatosan elkészítve akár müzlik összetevőjeként is alkalmazva jó ekdiszteroid forrás lehet. 100 g quinoa alsó hangon is 10 mg körüli 20-hidroxi-ekdizont tartalmazhat, de optimális esetben 40 mg-al is számolhatunk! (Erről a későbbi mérésekből tudhatunk majd többet meg...) 

Következtetés: Az ekdiszteroidokról tudjuk, hogy anabolikus, májvédő, immunerősítő, antioxidáns és gyulladásgátló hatásúak, az egész szervezetet erősítő, adaptogén, tonizáló anyagok. A 70-80-as években végzett kutatások során az ekdiszteroidok emlősökben és más gerincesekben erőteljes anabolikus hatást váltottak ki a vázizomzatban, androgén aktivitás nélkül. Ismertettük, hogy egy viszonylag friss, 2008 májusában publikált kutatás óta megalapozottabban feltételezhetjük anabolikus hatásukat, nehézséget jelent azonban az alkalmazásban az állatkísérletekben alkalmazott dózisok kipróbálásának magas költsége. Szerencsénkre utalnak arra kutatási adatok, hogy az ekdiszteroidok adagolásánál akár nyerhetünk is a mérsékeltebb mennyiségekkel. Egy friss, 2010-es publikáció pedig arra is felhívja a figyelmünket, hogy a rágcsálóknál alkalmazott gyógyszerek hatóanyagmennyisége 10-15-szöröse a hatás kiváltásához az emberben szükséges mennyiségekhez, ami szintén a nagy dózisok ellen szóló érv. További lehetőség, ha viszonylag olcsó étrendi forrásokkal is fokozni tudjuk az ekdiszteroid bevitelt. 100 g quinoa mag 10 mg körüli 20-hidroxi-ekdizont tartalmazhat, de optimális esetben 40 mg-al is számolhatunk,…….. A fent leírtakat ki tudjuk próbálni viszonylag olcsón és kockázatmentesen, az alaposabb tudományos alátámasztásra azonban még várnunk kell, és a tévedés lehetősége is fennáll.”

Forrás: Ekdiszteroidok újratöltve, Tesztoszteron eMagazin, A tudomány világa Hogy miért működik, vagy éppen nem működik a táplálékkiegészítőd, az edzésed, a diétád! Tihanyi András

2013-ban írtam:

"….”Az első ekdiszteroid vegyületet Butenandt és Karlson izolálta 1954-ben selyemhernyó bábjából” ( Ványolós Attila Ritka, oldalláncban gyűrűs ekdiszteroidokat tartalmazó növények vizsgálata. Ph.D. értekezés tézisei 2012  http://doktori.bibl.u-szeged.hu/1514/2/tezis_magyar.pdf ;  https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2010-0012_rovarfiziologia_hun/rovarfiziologia.pdf). Az azóta eltelt időben több száz ekdiszteroid vegyületet fedeztek fel, a legtöbbet már nem állati hanem növényi forrásokból. Érdekes információ, hogy Magyarország és elsősorban a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar Farmakognóziai Intézete évtizedek óta élen jár az ekdiszteroidok kutatásában, publikációik analitikai méréseikről és kísérleteikről világszerte ismertek. 2007-ig kutatóink 48 új ekdiszteroid vegyületet fedeztek fel a természetből, amely szám az eltelt évek alatt tudomásom szerint tovább gyarapodott. A 20-hidroxiekdizonnal végzett állatkísérletek – beleértve az azok vázizomzatára gyakorolt hatást vizsgáló kutatásokat – jelentős része is a magyar kutatók kezei közül került ki. A szaklapokban idáig publikált kutatások alapján bátran kijelenthetjük, hogy emlősökben az ekdiszteroid vegyületeknek kedvezőtlen hatásait gyakorlatilag nem mutatták ki extrém magas dózisok alkalmazása esetén sem. Emlősökben és így emberekben az ekdiszteroidok toxicitása (nagyon egyszerűen fogalmazva az a mérgező hatás) a rendelkezésre álló adatok alapján nagyon alacsony. Fehérjeszintézist fokozó hatásuk ezzel szemben kiemelkedő! Anabolikus hatásúak, növelhetik a vázizomzat tömegét és erejét, és ami különösen fontos mindezt androgén aktivitás, tehát férfi nemi hormon hatás nélkül érik el. (Friss kutatások szerint bizonyos hormonális eltérések kapcsolódhatnak használatához, de ez jelenleg nem teljesen alátámasztott és nem is látszik jelentősnek.) Magyar kutatók eredményei alapján a 20-hidroxiekdizon az izomrostok keresztmetszetét növeli, valamint növelheti a sejtmagok számát a normál és regenerálódó izomrostokban. E mögött feltehetően az izom őssejtjeire gyakorolt hatás is áll a fehérjeszintézis fokozása mellett. Az adatok arra engednek következtetni, hogy az ekdiszteroidok embereken alkalmazva is rendelkeznek a felsorolt tulajdonságokkal. Publikációkban a kutatók több esetben is szó szerint azt fogalmazták meg, hogy a 20-HE alternatívája lehet az anabolikus szteroid terápiáknak! (Természetesen ők az orvosi kezelések helyettesítését értették ez alatt.) Állatkísérletek alapján a zsírraktározást is mérsékelhetik, ami egy további potenciálisan kiaknázható tulajdonságuk. Géntechnológiai alkalmazásokban is várható az ekdiszteroidok felbukkanása.

Mint étrendünk természetes összetevői az ekdiszteroidok szerencsére nehezen tehetőek doppinglistára (nehéz elképzelni a doppinglistás spenótot), annak ellenére, hogy sok tiltott, doppinglistás anyagnál anabolikusabbnak mutatkoztak a kísérletek során. Az ekdiszteroidok és különösen a 20-hidroxiekdizon ma a legbiztonságosabb és legígéretesebb teljesítményfokozó anyagok közé tartoznak! Kísérletek alapján a vázizomzatra nézve anabolikus, a májra nézve májvédő (hepatoprotektív), a vesére nézve vesevédő, idegrendszerre nézve idegsejteket védő(neuroprotektív), immunstimuláló, antioxidáns, gyulladásgátló hatás jellemzi a vegyületeket, sebgyógyulást elősegítő hatásuk is bizonyított. Általános hatású, a szervezetet erősítő, adaptogén, tonizáló anyagok. Egészséges (nem terhes, nem szoptató, gyógyszerek szedésére nem szoruló) emberek mai tudásunk szerint nyugodtan fogyaszthatják az ekdiszteroidokra épülő étrend-kiegészítőket ha ezek más, kockázatosabb anyagoktól például prohormonoktól mentesek. Mivel a véralvadás gátlására, szénhidrátanyagcserére, immunrendszerre is befolyásuk van, ezért betegségekfennállásakor vagy gyógyszerek szedésekor természetesen az átlagosnál is fontosabb a szakmai kontroll.  Közérzetjavító hatást már napi 5–10 mg 20-HE fogyasztásához kapcsolódóan is leírtak, az anabolikus hatás eléréséhez valahol 300-600 mg/nap vagy ezt meghaladó lehet az elvileg szükséges bevitel. Jó tudni arról, hogy az ekdiszteroid hatóanyagokat tartalmazó gyógynövényeket és ezek kivonatait az OÉTI szakemberei a "Tiltást/Korlátozást indokló kémia összetevő(k)" közé sorolják be, mivel "Anabolikus hatás, testépítő készítményekben. Az indikációs terület, vagy alkalmazási mód nem felel meg az étrend-kiegészítő definíciójának - anabolikus". Ez többek között az étrend-kiegészítők könyvünkben is bemutatott abszurd, hibás definíciójának és szabályozásának köszönhető. Természetesen a készítmények biztonságosságát vizsgálni kell, de idáig kevés és csak közvetett adat utal bármilyen egészségügyi kockázatra az ekdiszteroidok alkalmazása kapcsán."

Forrás: https://teljesitmenyfokozosporttaplalkozas.blog.hu/2013/01/26/ekdiszteroidok_az_etrend-kiegeszitesben_legalis_dopping [2013.01.26. 12:42]

****VÁLTOZÁSOK A FENTI INFORMÁCIÓKHOZ KÉPEST:*******

ÖSZTROGÉN-hatás?
Az ekdiszteroidok anabolikus hatásukat valószínűleg főként az ÖSZTROGÉNreceptoron keresztül fejtik ki, ami szteroid hormon (csak nem androgén).
Forrás: Maria Kristina Parr  Piwen Zhao  Oliver Haupt  Sandrine Tchoukouegno Ngueu  Jonas Hengevoss Karl Heinrich Fritzemeier  Marion Piechotta  Nils Schlörer  Peter Muhn  Wen-Ya Zheng  Ming-Yong Xie Patrick Diel Estrogen receptor beta is involved in skeletal muscle hypertrophy induced by the phytoecdysteroid ecdysteroneMol Nutr Food Res. 2014 Sep;58(9):1861-72. doi: 10.1002/mnfr.201300806. Link: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/24974955

DOPPINGLISTÁS lehet?
Szigorúan nézve az ekdiszteroidok az egyéb anabolikus ágens ( https://www.wada-ama.org/en/content/what-is-prohibited/prohibited-at-all-times/anabolic-agents ) kategóriába lennének besorolhatóak – MIVEL ANABOLIKUS HATÁSUK AZ ANABOLIKUS ANDROGÉN SZTEROIDOKHOZ, *SARM-ok HOZ, IGF-1-hez MÉRHETŐ!

*SARM-ok:  szelektív androgénreceptor-modulátorok
Forrás:  Mioanabolikus szteroidok és szelektív androgénreceptor-modulátorok: hatásmechanizmus és terápiás perspektívák / Tóth Miklós , Bibliogr.: p. 2058-2059. - Abstr. hun., eng.  In: Orvosi Hetilap. - ISSN 0030-6002. - 2009. 150. évf. 45. sz., p. 2051-2059. : ill. 
Link: https://akademiai.com/doi/pdf/10.1556/OH.2009.28739
Plusz: https://antidopping.hu/editor_up/tiltolista_valt_18_04_02.pdf 

"To clarify its status in sports, ecdysterone should be considered to be included in the class “S1.2 Other Anabolic Agents” of the list of prohibited substances"„An anabolic activity of ecdysterone was clearly confirmed by our investigation. The anabolic potency of the ecdysterone was comparable or even higher as found for the anabolic androgenic steroids, SARMs or IGF-1.”
Forrás:  Parr, M K et al. “Ecdysteroids: A novel class of anabolic agents?” Biology of sport vol. 32,2 (2015): 169-73. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4447764/

Az ekdiszteroidokkal komolyan foglalkozik a világ legnagyobb antidopping szervezete, a WADA~Világ Anti-Dopping Ügynökség (World Anti-Dopping Agency):Forrás: ECDYSTEROIDS AS NON-CONVENTIONAL ANABOLIC AGENTS: PHARMACODYNAMICS, PHARMACOKINETICS, AND DETECTION OF ECDYSTERONE
M. PARR  Freie Universität Berlin, Germany , Publication date 15 November 2016 Language English Topic  Research Audience(s) All Audiences https://www.wada-ama.org/en/resources/research/ecdysteroids-as-non-conventional-anabolic-agents-pharmacodynamics
Lovassportban már van forrás, hogy doppingnak tekinthető(volt?) a 20-hidroxi-ekdizon:Forrás: Waller CC, McLeod MD. A review of designer anabolic steroids in equine sports.Drug Test Anal. 2017 Sep;9(9):1304-1319. doi: 10.1002/dta.2112. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/27732767

JELENLEGI HELYZET ANTIDOPPING TÉREN
Ekdiszteroid tartalmú (spenótkivonat stb.) étrend-kiegészítőket ma is sok magyar és külföldi élsportoló fogyaszt. Ezzel eddig információim szerint nem volt doppingvétség téren probléma. Egy 2018-as doppingesetnél is említésre kerültek az ekdiszteroid-tartalmú étrend-kiegészítők, de nem említették ennek WADA doppinglistás voltát - feltételezhetjük, hogy más anyagokhoz hasonlóan legális/esetleg szürke zónás hatóanyag jelenleg. Forrás: United World Wrestling (UWW) v. Mr Dmitrii Elkanov (Athlete – Freestyle Wrestling – member of the Russian cadets national team)
Link: https://unitedworldwrestling.org/sites/default/files/2018-11/panel_decision_case_d_elkanov.pdf

Pánikra tehát nincs ok, azonban én már hosszabb ideje kerülni javasoltam ezen vegyületeket. Jelenleg a Hatástalan/ Veszélyes/ Doppinglistás termékkategóriába sorolhatóak, azt is figyelembe véve, hogy magyar ajánlások is kerülendőnek tekintették, és az OGYÉI honlapja szerint továbbra is a nem ajánlott hatóanyagok közé tartoznak az ekdiszteroidok: Forrás: Étrend-kiegészítőkben felhasználásra nem javasolt gyógynövények és értékelésük, Link:
https://www.ogyei.gov.hu/etrend_kiegeszitokben_felhasznalasra_nem_javasolt_gyogynovenyek_es_ertekelesuk_  https://www.ogyei.gov.hu/dynamic/oeti_forms/negativlista.pdf. 

.....AMI IGAZÁN ÉRDEKES: 

VESEKÁROSÍTÓ HATÁS?
Egy 2018 augusztusában publikált kutatás A VESEKÁROSÍTÓ HATÁS lehetőségét is felveti, ami ma emberben még nem alátámasztott, de bizalmatlanságra adhat okot… 

„To this end, ecdysteroids, represented by ecdysone, have been popularly applied as adaptogenic supplements for improving well-being and in particular used by competitive bodybuilders to achieve impressive muscular physiques23. However, the safety profile of ecdysone is largely unknown. This is especially concerning because the doses of ecdysone used for sports or fitness purposes are remarkably high (in a range of up to 1000?mg/day)19. Moreover, there are studies associating the use of ecdysone with evident signs of aberrant kidney homeostasis, such as kidney growth and enlargement24,25. Therefore, provided that use of anabolic androgenic steroids poses a risk of renal impairment, it is imperative to determine the effect of ecdysone on the kidney health. This study, by using both mice and kidney cell culture models, revealed a mineralocorticoid-like effect of ecdysone that elicits albuminuria and induces early signs of glomerular damage.”

Forrás:Minglei Lu, Pei Wang, Yan Ge, Lance Dworkin, Andrew Brem, Zhangsuo Liu, Rujun GongActivation of mineralocorticoid receptor by ecdysone, an adaptogenic and anabolic ecdysteroid, promotes glomerular injury and proteinuria involving overactive GSK3ß pathway signaling.Scientific Reports   8(1):12225, 2018. DOI:10.1038/s41598-018-29483-7 Link: https://www.nature.com/articles/s41598-018-29483-7 

DOPPINGLISTÁS SZINTETIKUS EKDISZTEROIDOK?
Egy 2019-ben nyomtatásba kerülő, magyar kutatók közreműködésével készült publikáció pedig a "hagyományos", IGF-1 és más anyagok által kiváltott, a fehérjeszintézist fokozó útvonalakra gyakorolt befolyásról számolt be különböző ekdiszteroid származékoknál. Nagyon röviden összefoglalva a lényeget: a szervezeten belül az elfogyasztott ekdiszteroidokból képződő vegyületek biológiailag aktívak, erőteljesen anabolikusak lehetnek, a tudatos módosítások, szintetikus vegyületek pedig úgy látszik, hogy akár gyógyászatban is alkalmazható gyógyszereket eredményezhetnek.

Forrás (teljes publikáció is elérhető):Issaadi HM, Csábi J, Hsieh TJ, Gáti T, Tóth G, Hunyadi A.Side-chain cleaved phytoecdysteroid metabolites as activators of protein kinase B.Bioorg Chem. 2018 Oct 31;82:405-413. doi: 10.1016/j.bioorg.2018.10.049. [Epub ahead of print]
Link: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/30428419

ÖSSZEFOGLALÁS:
Az ekdiszteroidok hatásmechanizmusuk megismerésének köszönhetően egyre inkább a nem ajánlott/esetlegesen doppinglistás anyagok körébe kerülnek. Az étrendi előfordulás sokáig a listára kerülés ellen szólt (ez kiderül a korábbi kis írásaimból is), azonban a kobalt-dopping botrány után ( https://teljesitmenyfokozosporttaplalkozas.blog.hu/2015/02/05/kobalt-dopping_2015-ben_betiltva_beres_csepp_es_beres_csepp_extra_elsportban_betiltva ) az ekdiszteroidokat érdemesebb a dopping-tesztelt élsportolóknak kerülnie, biztos ami biztos alapon. AZ ÚJ, MÓDOSÍTOTT EKDISZTEROID VEGYÜLETEK PEDIG JÓ ESÉLLYEL TILTÓLISTÁSNAK TEKINTHETŐEK/LESZNEK TEKINTHETŐEK. EZ SZÉLESEBB KÖRŰ ELTERJEDÉST IS EREDMÉNYEZHET, MERT A GYÁRTÓK SZÁMÁRA NEM LESZ AKADÁLY ELŐÁLLÍTTATNI A MÁR MOST ISMERT SZERKEZETŰ, KORÁBBINÁL ANABOLIKUSABB VEGYÜLETEKET. A quinoa megítélése ebben a ma még valószerűtlennek látszó helyzetben akár a pozitív doppingtesztet okozó mákfogyasztáshoz is hasonló lehet – az utómérések tisztázzák a sportolót, de elsőre megbukhat a doppingteszten. Tudományos fantasztikus irodalomnak látszik, de jelenleg ez sem kizárható.  Eddig meglehetősen biztonságosnak tekinthető természetes eredetű vegyületekről beszélhettünk. A szerkezet módosításával a mellékhatások és toxicitás kockázata is nőhet. Erről ma még szintén keveset tudunk. 
Nézzük a pozitív lehetőségeket: talán létrejönnek az első legális, IGAZÁN hatékony és mellékhatásokban szegény anabolikus étrend-kiegészítők vagy gyógyászatban alkalmazható  gyógyszerek! De amíg ez nincs megfelelően tudományosan bizonyítva, addig javaslom inkább kerüljük el ezek nagymértékű fogyasztását, legyen szó ételről vagy étrend-kiegészítőről.


TOVÁBBI ANTIDOPPING INFORMÁCIÓK: https://teljesitmenyfokozosporttaplalkozas.blog.hu/tags/dopping

Kb. 10000 OLDAL EBOOK INGYEN, SPORT ÉS DIETETIKA TÉMAKÖRBEN: https://teljesitmenyfokozosporttaplalkozas.blog.hu/2017/11/28/kotelezo_irodalom_kondicionalis_es_koordinacios_kepessegek_fejlesztese

#tihanyiandrás #sporttáplálkozás#sportdietetika #étrend #ismeretterjesztés#teljesítményfokozósporttáplálkozás#étrendkiegészítő #etrendkiegeszito#dietetika #antidopping #ekdiszteroid#dopping #taplalkozas #táplálkozástudomány#testepites #testépítés