Sokan érdeklődtek facebook profilunkon üzenetben, hogy pontosan milyen témákat érint kötetünk. A kép után olvasható a Teljesítményfokozó sporttáplálkozás kötet tartalomjegyzéke:
Tartalomjegyzék
Köszönetnyilvánítás
1. Bevezetés
1.1 A sport fogalma és eredete
1.1.1 A sport eredete
1.1.2 Rekreáció vagy szabadidősport?
1.2 A sporttáplálkozás eredete és szemléletváltozása
1.2.1 A sporttáplálkozás fogalmának magyarországi torzulása és ennek korrekciója
2. A sportteljesítmény élettani háttere
2.1 A sportteljesítmény élettani háttere
2.1.1 Edzettség
2.1.2 Az edzés alapfogalmai
2.1.3 Az edzés hatása a szervezetre
2.1.4 A testi aktivitás akut hatásai
2.1.5 A testi aktivitás krónikus hatásai
2.2 Az adaptáció élettani hátterének speciális dietetikai vonatkozásai
2.2.1 Hormézis, hősokkfehérjék és stresszadaptáció
3. Táplálkozás és a testi aktivitás
3.1 Szabadidő-sportolók táplálkozása
3.2 Versenysportolók táplálkozása
3.3 Energia
3.3.1 A szervezet energiaszolgáltató folyamatai
Anaerob energiaszolgáltató folyamatok
Aerob energiaszolgáltató folyamatok
3.4 Szénhidrátok
3.4.1 A szénhidrát szerepe a sportban
3.4.2 Glikémiás index
3.5 Sport és élelmirost-bevitel
3.6 Zsírok
3.6.1 A zsírok szerepe a sportban
3.6.2 A zsírok mint energiahordozók
3.6.3 Zsírsavszükséglet
3.6.4 Az ómega-3-zsírsavak szerepe szervezetünkben
3.7 Fehérjék és aminosavak
3.7.1 Fehérjék, aminosavak és szerepük a sportban
3.7.2 Sportolók fehérjeszükséglete
3.8 Sportolók vitaminszükséglete
3.8.1 Zsírban oldódó vitaminok
A-vitamin
E-vitamin
D-vitamin
K-vitamin
3.8.2 Vízben oldódó vitaminok
B1-vitamin
B2-vitamin, riboflavin
Niacin
B5-vitamin (pantoténsav)
B6-vitamin (piridoxin)
B12-vitamin
Biotin (H-vitamin)
Folsav
C-vitamin
3.9 Sportolók ásványianyag-szükséglete
Kálium (K)
Nátrium (Na)
Magnézium (Mg)
Foszfor (P)
Kalcium (Ca)
Klór (Cl)
Vas (Fe )
Jód (I)
Szilícium (Si)
Fluor (F)
Réz (Cu)
Cink (Zn)
Szelén (Se)
Molibdén (Mo)
Mangán (Mn)
Króm (Cr)
Kobalt (Co)
Nikkel (Ni)
Vanádium (V)
Bór (B)
4. Folyadékháztartás és sport
4.1 Meghatározások
4.2 Folyadékvesztés becslése
5. Táplálkozási terv kialakítása versenysportolóknál
5.1 A tápláltsági állapot vizsgálata, dietetikai diagnosztika
5.2 Vizsgálati eljárások a sportorvoslás terén
5.2.1 Vérnyomás
5.2.2 Sport és laborértékek
Hematokrit
Hemoglobin
Vörösvértestek
Bilirubin
Thrombocyták
Fehérvérsejtek
Plazmafehérjék, vérsüllyedés
Vérlipidek
Enzimértékek
A sportolók szempontjából lényeges laboratóriumi paraméterek referenciatartománya és gyakori rövidítései
5.2.3 Antropometriai vizsgálat
5.2.4 Diagnosztikai vizsgálatok
Speciális kérdés: A BMI alkalmazása a versenysportban
5.2.5 Táplálkozási anamnézis
Étrendi napló (dietary records)
Egynapos (24 órás) étrend-visszakérdezés (24-hour dietary recall)
A táplálkozás biokémiai indikátorai
5.2.6 Fizikális vizsgálatok
5.3 Egyéni táplálkozási terv kialakítása
5.3.1 Az energiaszükséglet meghatározása
5.3.2 Tömeganalízis, súlyszabályozás
53.3 Az izomtömeg növelésének lehetőségei
5.3.4 A szénhidráttöltés technikái
Szénhidrátfogyasztás közvetlenül terhelés előtt
Terhelést megelőző étrendi ajánlások
Szénhidrátfogyasztás a terhelés alatt
5.3.5 Étkezés állóképességi fizikai terhelést követően.
5.3.6 Étkezés rezisztenciajellegű fizikai terhelést követően.
5.3.7 Evés- és testképzavarok szabadidő-sportolók és versenysportolók körében
5.3.8 Az atlétatriász felismerése és kezelése
5.4 A sporttáplálkozás speciális kérdései
5.4.1 Nagymértékű húsfogyasztás
5.4.2 Húsfogyasztás és doppingvétség összefüggései
5.4.3 Az együttműködés korlátai
5.4.4 Vegetáriánus sportolók
5.4.5 Daganatos megbetegedések
5.4.6 Anaemia
5.4.7 Speciális kérdés: A vérképzés manipulálásának étrendi lehetőségei
5.4.8 Speciális kérdés: A sport és vesekárosodás lehetséges összefüggései
A testtömeg összefüggése a vesekárosodással
A nem összefüggése a vesekárosodással
A kreatin alkalmazásának összefüggése a veseműködéssel
Rhabdomyolysis
Anabolikus szteroidok és vesekárosodás
6. Ergogén táplálkozás
6.1 A teljesítményfokozás definíciója
6.1.1 A teljesítményfokozó hatás megítélése
6.1.2 Etikai kérdések – Határ szubsztitúció és dopping között
6.1.3 A teljesítményfokozó sporttáplálkozás etikai kérdései
6.2 Teljesítményoptimalizálás, teljesítményfokozás a táplálkozás manipulációja
és étrend-kiegészítők segítségével
6.2.1 Az étrend-kiegészítők hivatalos és reális definíciója, szabályozása és problémái
6.2.2 Az étrend-kiegészítők szerepe a sportban
6.2.3 Az étrend-kiegészítők alkalmazásának céljai az élsportban
Az étrend-kiegészítők csoportosítása a használat célja, illetve az étrend-kiegészítő összetétele, eredete, biztonságossága szerint
Étrend-kiegészítők és bizonyítékokon alapuló orvoslás
Hatástalan, ám ergogénként forgalmazott-alkalmazott anyagok
6.3 Népszerű étrend-kiegészítők a teljesítményfokozásban
6.3.1 Adaptogének
6.3.2 Anabolicus izoflavonok
6.3.3 Antiösztrogének
6.3.4 BCAA-k
6.3.5 Béta-alanin
6.3.6 CLA (konjugált linolsav)
6.3.7 Ekdiszteroidok
6.3.8 Efedra és rokon hatóanyagokat tartalmazó gyógynövények
6.3.9 Fehérjekiegészítés
6.3.10 Ginzeng
Mellékhatások és gyógyszerkölcsönhatások
Dozírozás
6.3.11 Glicerintöltés
6.3.11 HMB (béta-hidroxi-béta-metilbutirát)
6.3.12 Koffein
6.3.13 Kreatin
Kreatin: teljesítményfokozás a testtömeg gyarapodása nélkül?
6.3.14 Króm
6.3.15 L-Karnitin
6.3.16 L-glutamin
6.3.17 Liponsav (lipoic acid) és D-pinitol
6.3.18 Myostatin-blokkoló étrend-kiegészítők
6.3.19 Nátrium-bikarbonát
6.3.20 Oxigénnel dúsított víz
6.3.21 Piperin
6.3.22 Piroszőlősav
6.3.23 Prohormonok
6.3.24 Sportitalok
Sportitalok – fehérjével jobb?
Szénhidrát-fehérje italok
6.3.25 Tribulus terrestris
6.3.26 Zöld tea
6.3.27 ZMA
6.3.28 D-vitamin
A D-vitaminnak és metabolitjainak szerepe a szervezetben..
D-vitamin-szükséglet – a hivatalos álláspont
D-vitamin-szükséglet – a friss kutatások fényében
D-vitamin – Sportspecifikus kérdések
A D-vitamin és a sportoló csontjainak épsége
A D-vitamin és a sportteljesítmény összefüggései
Javaslatok D-vitamin-kiegészítésre
6.4 Indirekt étrendi teljesítményfokozás
6.4.1 A sportsérülések étrendi kezelése, a regeneráció gyorsítása étrendi úton
6.4.2 Ízületi sérülések étrendi kezelése
6.4.3 Izomsérülések étrendi megelőzése és kezelése
6.4.4 Törések gyógyulásának étrendi támogatása
6.4.5 A sebgyógyulás étrendi támogatása
6.4.6 Rehabilitáció sérülések esetén, az inaktivitás hatásainak mérséklése
6.4.7 Lemaradt és sérült testrészek fejlesztése, rehabilitációja
6.4.8 Hősérülések megelőzése
6.4.9 Terhelésre jelentkező izomgörcsök megelőzése és kezelése
6.4.10 Izomdysmorphiás sportolók májkárosodás elleni védelme
6.4.11 Az asthma bronchiale tüneteinek enyhítése étrendi úton
6.4.12 Az asthma kezelése epigenetikai útvonalakon
6.4.13 Ómega-3-zsírsavak a testösszetétel szabályozásában
6.5 A sport és az emésztőrendszer
A sporttevékenységhez kapcsolódóan előforduló gastrointestinalis problémák megelőzése és kezelése
6.5.1 Gastrointestinalis vérzések és ezek okai
6.5.2 Futók hasmenése
6.5.3 Utazók hasmenése, hasmenéssel járó betegségek
6.5.4 Praktikus tanácsok hasmenés esetére
6.5.5 Tanácsok utazásokhoz
6.5.6 Utazási émelygés megelőzése
6.5.7 A GERD kezelése és megelőzése
6.5.8 Terheléssel összefüggően jelentkező átmeneti hasi fájdalom, szúró oldal (Exercise-related transient abdominal pain, ETAP)
6.5.9 Aranyeres csomók
6.5.10 Fogak
6.6 Táplálkozás speciális környezeti feltételek mellett
6.6.1 Hőszabályozás és speciális környezeti feltételek
6.6.2 Hősérülések
Hőcollapsus
Hőgörcsök (heatcramps)
Hőguta (heatstroke)
A hőszabályozás lehűléssel járó zavarai (hypothermia)
6.6.3 Táplálkozási javaslatok magaslati edzést végző sportolók
és hegymászók számára
Magassági betegségek vagy „hegyi betegségek”
6.7 Az idegrendszer működésének étrendi befolyásolása
6.7.1 A közérzet és a teljesítmény étrendi összefüggései
6.7.2 Finommozgások kontrollálásának javítása
6.7.3 A TBI (Traumatic Brain Injuries) dietetikai vonatkozásai
6.7.4 A fáradtság kialakulásának háttere és jelentkezésének kivédése
A központi idegrendszer kimerültségének mérséklése
A perifériás fáradtság mérséklésének lehetőségei
A centrális fáradtság mérséklésének lehetőségei
Az idegrendszer regenerációjának támogatása
Pihenés – alvás
Az alvásmegvonás és a jetlag kedvezőtlen hatásainak
megelőzése és kezelése
6.8 Sport és immunrendszer
6.8.1 Túledzettségi szindróma
6.8.2 Immunrendszer és stresszhatások
6.8.2 Tanácsok a fertőzések megelőzése érdekében
6.8.3 Immuntáplálás – Immunonutrition
6.8.4 Immun-fitoterápia
6.8.5 Néhány, az immunrendszer működését befolyásoló étrendkiegészítő-összetevő
Tejsavófehérje
L-glutamin
L-lizin
C-vitamin
D-vitamin
Áfonyafajok, tőzegáfonya
Echinace
Spirulina
Béta-glükánok
Probiotikumok
6.8.6 Összefoglalás
6.9 Funkcionális élelmiszerek a sporttáplálkozásban
6.9.1 A pre- és probiotikumok alkalmazási lehetőségei a sporttáplálkozásban
A pre- és probiotikumok felhasználásának lehetőségei a sportban
6.9.2 A sport hatása a bél barrierfunkciójára – „leaky gut” hipotézis és sportsérülések
6.9.3 Mikroorganizmusok a teljesítményfokozásban
6.9.4 Szabad gyökök és antioxidánsok
7. A jövő sporttáplálkozása
Irodalom
Utolsó kommentek