Ahogyan ezt a Teljesítményfokozó sporttáplálkozás kötetben leírtuk, a magas, 3-4 g/ttkg/nap fehérjebevitel értelme az elterjedt versenyzői gyakorlattal szemben MINDEN nem doppingoló, naturál sportolónál megkérdőjelezhető:
"Az aminosavak forrásaként szolgáló fehérje aránya a sporttáplálkozásban az egészséges táplálkozásban ajánlott 10–13 energiaszázaléknál általában magasabb, 15–20 en%. A 15–20 en%-os fehérjearány a magasabb energiabevitel következtében a fentiek szerint elérheti, esetenként meghaladhatja a napi 1,6–2 g/ttkg fehérjebevitelt erősportolóknál, míg állóképességi jellegű sportágak esetén az 1,2–1,4 g/ttkg-ot, mindig az adott sportágnak és sportolónak megfelelő testtömegre számítva.
..
a rendszeres rezisztenciaedzést végző edzett atléták szervezete kutatások szerint gazdaságosabban kezeli a fehérjéket, mint egy kezdő vagy hosszabb kihagyás után visszatérő sportolóé, így kutatások szerint esetükben alacsonyabb fehérjefelvétellel érhető el a pozitív nitrogénmérleg. Sok sportoló nem szeretné, ha a fehérje korlátozó tényezője lenne a teljesítményének, így ráhagyással tervezik meg fehérjebevitelüket. 2–3 g/ttkg/nap bevitel felett azonban ez már nem az edzésadaptáció fokozását segíti elő, inkább csak a szervezetet „edzi” a felesleges fehérje gyors lebontására.
Rezisztenciajellegű terhelést követően fogyasztott szénhidrát-fehérje italnál a vázizomzat fehérjeszintézisét valószínűleg az egyszeri 20 g-ot meghaladó fehérjemennyiség már nem fokozza.
Különböző illegális anabolikus hatású anyagok alkalmazása módosíthatja a fenti értékeket, mivel a felépítő folyamatokat vélhetően olyan jelentős mértékben támogathatja, hogy bizonyos feltételezések szerint az elvileg feleslegnek tekinthető 3–4 g/ttkg/nap fehérjebevitel jelentős része is beépítésre kerülhet az izmokba, kisebb részben az ínakba, csontokba."
A túlzott fehérjebevitel ártalmai egészséges embernél nem egyértelműek, az óvatosság azonban indokolt:
"A túlzott fehérjebevitel máj- vagy vesekárosító hatása ma nem kellően alátámasztott, ugyanakkor .. látens vagy tekintetbe nem vett vesebetegségek esetén pedig ez a probléma (ti. a betegség progressziójának gyorsulása) is felszínre kerülhet."
Most egy friss, 2014 májusában publikált kutatás is megerősítette amit eddig is tudhattunk: Jose Antonio és társai rezisztencia edzést végző edzett (több éves edzésmúlttal rendelkező) embereket vizsgáltak, akik 1,8 g/ttkg/nap (Control) vagy 4,4 g/ttkg/nap fehérjét (HP) [kiegészítésként tejsavó proteint és kazeint] fogyasztottak az étrend további módosításai nélkül.
Emésztőrendszeri problémák miatt többen kiestek a kutatásból.
A következtetések szerint az extrém magas fehérjebevitel nem eredményezett javulást a testösszetételben, izomtömegben, jó hír viszont, hogy a zsírtömeget sem gyarapította.
Le kell szögezzük: ez a kutatás nem volt kifejezetten szigorú és alapos, ezért további vizsgálatokra van szükség ebben a kérdésben. A kiegészítés biztonságosságát, hatását máj - és veseműködésre EGYÁLTALÁN NEM VIZSGÁLTÁK. Az otthoni kipróbálástól ezért lehetőleg tekintsen el mindenki!
Nem állíthatjuk, hogy illegális szerekkel nem fokozható a nagy mennyiségű fehérje beépítésének mértéke. Erre vonatkozóan viszont lehetetlen életszerű kutatásokat végezni, mivel etikai akadályai vannak. Azt viszont kijelenthetjük, hogy a sportolás igényeihez mérten emelt fehérjebevitel feletti mennyiségnek további előnyei legális vagy illegális rásegítő módszerek nélkül valószínűleg nincsenek.
Forrás: Antonio J, Peacock CA, Ellerbroek A, Fromhoff B, Silver T., The effects of consuming a high protein diet (4.4 g/kg/d) on body composition in resistance-trained individuals. J Int Soc Sports Nutr. 2014 May 12;11:19. doi: 10.1186/1550-2783-11-19.
http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/24834017
A témáról bővebben olvashat az érdeklődő a Teljesítményfokozó sporttáplálkozás című kötetben:
Utolsó kommentek