Kognitív zavart is okozhat a sok probiotikum?
Források:
http://medicalonline.hu/…/kognitiv_zavart_is_okozhat_a_sok_…
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/29915215
A cikkben leírtak pár hete nagy nemzetközi publicitást kaptak, pro- és kontra is sok vélemény jelent meg. Szándékosan nem írtam erről, mert nagyon ellentmondásos terület, és nem akartam riadalmat kelteni.
Viszont, mivel már magyarul is olvashatunk erről, ezért annyit fűznék hozzá: a bélflóra manipulálása (mikrobiom analízis, pre-, probiotikumok alkalmazása) sok tekintetben olyan terület, mint a sportgenomika - evidencia alapú széles körű alkalmazásához még évekre vagy évtizedekre lehet szükség. Segítségünkre lehet a jövőben akár a fogyásban, a depresszió kezelésében és megelőzésében, sportteljesítmény javításában valamint sok más területen. Kétségtelenül nagyon ígéretes ez a kutatási terület. Jelenleg is alkalmazzuk szakemberként egy-egy helyzetben. A Teljesítményfokozó sporttáplálkozás kötetben ezt írtam-idéztem erről:
"A probiotikumok olyan élő élelmiszer-alkotórészek (baktériumok, gombák), amelyek kedvező hatással vannak az ember egészségére. Egy mikroszervezet akkor nevezhető probiotikusnak, ha megfelel az alábbi öt kritériumnak:
1. az emberi szervezetből izolálható legyen
2. ne legyen patogén (tehát ne legyen ártalmas, ne idézzen elő betegséget)
3. álljon ellen a gastrointestinalis tractus szekrétumainak (gyomorsav, emésztőenzimek, antimicrobialis peptidek), őrizze meg életképességét a bélcsatorna egymást követő szakaszaiban
4. maradjon életképes az élelmiszer-ipari technológiai folyamatok során és a termék minőségmegőrzési idejének végéig
5. tudományosan igazolt legyen az egészséget kedvezően befolyásoló hatása
(Varga 2002)
....
A pre- és probiotikumok felhasználásának lehetőségeit a sport terén keveset vizsgálták, ezért csak hosszabb távú és általánosabb érvényű előnyöket lehet felsorolni. Az immunrendszer működésére a probiotikumok sportolókban is kedvezően hathatnak (Clancy 2006), ám fontos kiemelni azt a tényt, hogy mindezen pozitív hatások jórészt csak feltételezések (Fogelholm 2003; Gleeson 2004; Gleeson 2006). Alkalmazásuk célja állóképességi sportolókban a gyakran előforduló gyomor-bél rendszeri panaszok (hasi fájdalom, puffadás, flatulentia, hasmenés) enyhítése lehet, amely panaszok elsősorban a fizikai (a gastrointestinalis tractus perfusiójának csökkenése) és pszichés megterhelésnek tudhatóak be. A légúti megbetegedések előfordulását a Lactobacillus rhamnosus GG 3 hónapos alkalmazása maratonistákban a versenyt követő kéthetes megfigyelési idő során ugyan nem befolyásolta, viszont a gastrointestinalis panaszok időtartamát mérsékelni tudta (Kekkonen 2007), és némi kedvező immunrendszeri hatás az IgA-szint katonai kiképzés során történő esésére is kimutatható volt (Tiollier 2007). ....
A pre- és probiotikumok bevitelével járó előnyök sportolók számára a következőek lehetnek: az esetleges hypercholesterinaemia csökkentése, az immunrendszer feltételezett támogatása (drasztikus fogyókúrák, hiányállapotok, a terhelés hatásai gyengíthetik), fertőzések – különösen az emésztőrendszert érintőek – elleni védelem és a bélflóra egyensúlyának helyreállítása nagymértékű hús-, illetve fehérjefogyasztás esetén. Tapasztalatok szerint probiotikus élelmiszerek fogyasztásának segítségével mérsékelhető a gastrointestinalis problémák időtartama, enyhíthető a puffadás, meteorismus, emésztési zavarok, ezért alkalmazhatóak lehetnek a fehérjetartalmú és gyakran túl koncentrált folyékony italok által kiváltott hasmenés esetleges megelőzése vagy enyhítése, a jobb ásványianyag-felszívódás, a bél vitamintermelése fenntartásának elősegítése érdekében. Előnyös lehet a daganatos betegségek kockázatának feltételezett mérséklése is. Az erősebb immunrendszer, a fertőzések, emésztőrendszeri panaszok várható feltételezett csökkenése megéri ezt a kis figyelmet, hiszen betegen, hasi diszkomfortérzettel felkészülni és versenyezni is nehezebb. Az antibiotikum-kezelések, különböző gyógyszerek bélflórára gyakorolt kedvezőtlen hatását szintén érdemes így kivédeni, amennyire ez lehetséges..... A bél mikrobiomjának szabályozása a jövőben még jobban kiterjesztheti a pre- és probiotikumok alkalmazásának lehetőségeit (Tennyson 2008), kétségtelenül ez lehet a jövő teljesítményfokozó táplálkozásának egyik legfontosabb útja. Közvetlen ergogén hatásuk a pre- és probiotikumoknak ma még nem teljesen alátámasztott (Nichols 2007), de indirekt hatásokkal mindenképpen számolhatunk.
!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Fontos tudnunk, hogy egyéni állapottól, betegségektől függően a probiotikus mikroorganizmusok egészségkárosodás kockázatát is magukban hordozzák, amennyiben a kedvező hatásokat nem elölt mikroorganizmusokkal idézzük elő (Zhang 2010; Verma 2010; Rayes 2009). Bizonyos betegségek (pl. súlyos acut pancreatitis) fennállásakor kockázatot is jelenthet használatuk (Koretz 2009). Mint Zajkás Gábor írja A tej szerepe a humán táplálkozásban című kötetben:
„Fokozott kockázatot jelent (a szepszis kialakulásának lehetőségét tekintve) a termék alkalmazása az immunrendszer legyengülésével járó betegségek esetén – beleértve a rosszindulatú daganatos betegségek okozta immunelégtelenséget –, valamint fokozott veszéllyel jár probiotikum adása koraszülöttek számára is. Kisebb kockázatot jelent alkalmazása centrálisvénás katéter, a bélnyálkahártya sérülésével járó betegség (hasmenéses betegségek, bélgyulladás), jejunostomia esetén, valamint olyan (széles spektrumú) antibiotikummal történő kezeléssel egy időben való adása, amelyre a probiotikum rezisztens. Emellett még kockázatos a probiotikum használata szívbillentyű betegség esetén (ez csak a Lactobacillus probiotikumra vonatkozik), és olyan probiotikum adása is kockázattal járhat, amely erősen tapad a bélnyálkahártyához. .....
A fentieket az irodalomban található, probiotikumokkal összefüggésbe hozható halálos végű szepszisek feldolgozása, elemzése alapján fogalmazták meg. .....Ez az egészséget súlyosan veszélyeztető helyzet a legyengült immunrendszerű betegekben alakulhat ki. Kiderült az is, hogy egyes törzsek antibiotikum rezisztensek, s erre a két tényezőre (transzlokáció és fertőzés, valamint antibiotikum rezisztencia) hivatkozva a közelmúltban Liong szorgalmazta a probiotikumok GRAS besorolásának a felülvizsgálatát.”
!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
(Zajkás G, Tej és tejtermékek fogyasztása és az egészség,
In: A Tej Szerepe A Humán Táplálkozásban, Szerk.: Kukovics S, Melánia Kiadó Kft.
2009, ISBN: 9789639740150
A fent leírt probiotikum-kritériumok tehát nem alkalmazhatóak minden esetben. Az ártalmak lehetőségének és az elölt mikroorganizmusok kimutatott előnyeinek ismeretében magát a „probiotikum” fogalmat és definícióját is érdemes lesz a jövőben a szakembereknek újragondolniuk."
Teljesítményfokozó sporttáplálkozás kötet, http://teljesitmenyfokozosporttaplalkozas.hu/
Pánikba tehát egyáltalán nem kell esni, de orvossal és dietetikussal történő előzetes egyeztetés és folyamatos konzultáció nélkül alapvetően semmit sem javasolt szedni. Mindig ajánlott, hogy legyen követés is, legyen rendszeres egészségügyi kivizsgálás, mert egyénre szükséges szabni az étrendet és étrend-kiegészítést.
Utolsó kommentek