Teljesítményfokozó sporttáplálkozás

A tejsavó 50 árnyalata (Fifty Shades of Whey [Kindle Edition]) - ingyenes angol nyelvű könyv Will Brink-től!

Feltétlenül lájkoljátok a neves szakértő oldalát http://www.facebook.com/WillBrinkOnline és töltsétek le ingyen legálisan az amazonról a könyvet!

Akinek ez nem sikerül írjon nekünk bátran üzenetet. Ebook olvasó szoftvert a http://szoftverbazis.hu/kategoriak/irodaipdfebook.html oldalon találhattok.

*Az ÚJ DIÉTA a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének szakmai folyóirata, amely 1992 óta folyamatosan megjelenik. Előfizetéséről érdeklődni az mdosz@mdosz.hu címen lehet. 2012-ben az előfizetési díj 6 500 Ft + 5% ÁFA volt postaköltséggel együtt.

Ahogyan azt facebook oldalunkon korábban írtuk, nem engedélyezett gyógyszer összetevőt tartalmaztak bizonyos, az Egyesült Államokban gyártott, sportolóknak szánt különleges táplálkozási célú élelmiszerek. Az Amerikai Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) 2012. áprilisi közleménye szerint DMAA tartalmú JACK 3D készítmény fogyasztása egy 22 éves férfinél szívproblémákat okozott.

A készítmények forgalmazását az egészségügyi hatóság megtiltotta, ezzel együtt pedig ellenőrzési akciót is indított. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatal (ÁNTSZ-OTH) felhívta a figyelmet arra, hogy mind a különleges táplálkozási célú élelmiszerek, mind az ún. étrend-kiegészítők vásárlásakor a lehető legnagyobb körültekintéssel kell eljárni.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal az Európai Unió tagállamaiban működő gyorsvészjelző rendszeren (RASFF) keresztül érkezett riasztásokról értesítette az ÁNTSZ-OTH-t az elmúlt hónapokban több alkalommal is. A riasztások szerint egyes, többségében az Amerikai Egyesült Államokban gyártott, sportolóknak szánt különleges táplálkozási célú élelmiszerek nem engedélyezett gyógyszer összetevőt tartalmaznak. Az ún. DMAA (1,3 dimethylamylamine) – mely az érintett készítmények címkéjén feltüntetésre került – az amfetaminhoz hasonló, koffeinnel párosulva az emberi egészséget súlyosan veszélyezteti.

A piacról bevont kiegészítők listáján rajta volt az USP Labs Jack3D terméke és több más népszerű kiegészítő is (például Hemo-Rage, Lipo-6 black, Neurocore, stb.). / Érintett termékek listája: https://www.antsz.hu/felso_menu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/antsz_sajtokozlemenyek/elelmiszer_ellenorzes_20121102.html /

A pánik okaként több eset is szolgálhatott. Mint a Military Medicine (Volume 177, Number 12, December 2012 , pp. 1455-1459(5)) szaklap friss számából megtudhatjuk, két katona is meghalt DMAA tartalmú kiegészítő használatát követően:

"We present case reports for two soldiers who were taking commercially available dietary supplements containing multiple ingredients to include the sympathomimetic, 1,3-dimethylamylamine (DMAA); both collapsed during physical exertion from cardiac arrest and ultimately died."

A Jack 3D használata pedig egy másik cikk szerint (Military Medicine, Volume 177, Number 12, December 2012 , pp. 1450-1454(5)) szélütéshez vezetett egy 26 éves Afganisztánban szolgáló katonánál. Közvetlenül a termék elfogyasztását követően lépett fel nála haemorrhagiás stroke, magyarul agyvérzés.

„A 26-year-old male was presented to a military treatment facility in Afghanistan shortly after taking a weight-lifting supplement called Jack3d with a severe headache and was subsequently found to have suffered a Dejerine-Roussy variant right thalamic hemorrhagic stroke.”

Az esetek nem elszigeteltek, enyhébb tünetek (fejfájás, émelygés, szapora szívverés) a civil lakosság körében is számos esetben jelentkezett, orvosi ellátást igényelve. Mindez óvatosságra inthet mindannyiunkat a kevésbé elterjedt, étrend-kiegészítőkben rövid ideje előforduló hatóanyagokkal szemben.

Aki további információkra vágyik az étrend-kiegészítő alapanyagok sportban történő alkalmazási lehetőségeiről, esetleges mellékhatásairól az a Teljesítményfokozó sporttáplálkozás kötetben számos érdekességet találhat:

Teljesítményfokozó sporttáplálkozás kötetem megjelenése óta új szellők fújnak a hazai sporttudomány egén?

Kötetemben szakmai vitát kezdeményeztem és kérdéseket fogalmaztam meg a dopping szabályozás és az élsport értékeinek tekintetében. Fél év elteltével jelent meg egy a kötetemben erőteljesen kritizált, dietetikai témában rendszeresen publikáló élelmiszermérnök professzor írásaként az alábbi, hasonló kérdéseket feszegető cikk. Előremutató kezdeményezésem úgy tűnik nem volt hiábavaló. Őszintén remélem, hogy ez a publikáció előszele a beinduló szakmai párbeszédnek, vitáknak. Bízom benne, hogy az évtizedes lemaradást mutató hazai sporttáplálkozás terén is követőkre talál majd széles körben elfogadottá válhat az ergogén sporttáplálkozást képviselő újító megközelítésem!

 Tertium non datur, azaz harmadik út nincs (Gondolatok a tiltott teljesítményfokozás kapcsán) 

Bővebben a témáról:

Sokan érdeklődtek facebook profilunkon üzenetben, hogy pontosan milyen témákat érint kötetünk. A kép után olvasható a Teljesítményfokozó sporttáplálkozás kötet tartalomjegyzéke:

Tartalomjegyzék
Köszönetnyilvánítás
1. Bevezetés
1.1 A sport fogalma és eredete
1.1.1 A sport eredete
1.1.2 Rekreáció vagy szabadidősport?
1.2 A sporttáplálkozás eredete és szemléletváltozása
1.2.1 A sporttáplálkozás fogalmának magyarországi torzulása és ennek korrekciója
2. A sportteljesítmény élettani háttere
2.1 A sportteljesítmény élettani háttere
2.1.1 Edzettség
2.1.2 Az edzés alapfogalmai
2.1.3 Az edzés hatása a szervezetre
2.1.4 A testi aktivitás akut hatásai
2.1.5 A testi aktivitás krónikus hatásai
2.2 Az adaptáció élettani hátterének speciális dietetikai vonatkozásai
2.2.1 Hormézis, hősokkfehérjék és stresszadaptáció
3. Táplálkozás és a testi aktivitás
3.1 Szabadidő-sportolók táplálkozása
3.2 Versenysportolók táplálkozása
3.3 Energia
3.3.1 A szervezet energiaszolgáltató folyamatai
Anaerob energiaszolgáltató folyamatok
Aerob energiaszolgáltató folyamatok
3.4 Szénhidrátok
3.4.1 A szénhidrát szerepe a sportban
3.4.2 Glikémiás index
3.5 Sport és élelmirost-bevitel
3.6 Zsírok
3.6.1 A zsírok szerepe a sportban
3.6.2 A zsírok mint energiahordozók
3.6.3 Zsírsavszükséglet
3.6.4 Az ómega-3-zsírsavak szerepe szervezetünkben
3.7 Fehérjék és aminosavak
3.7.1 Fehérjék, aminosavak és szerepük a sportban
3.7.2 Sportolók fehérjeszükséglete
3.8 Sportolók vitaminszükséglete
3.8.1 Zsírban oldódó vitaminok
A-vitamin
E-vitamin
D-vitamin
K-vitamin
3.8.2 Vízben oldódó vitaminok
B1-vitamin
B2-vitamin, riboflavin
Niacin
B5-vitamin (pantoténsav)
B6-vitamin (piridoxin)
B12-vitamin
Biotin (H-vitamin)
Folsav
C-vitamin
3.9 Sportolók ásványianyag-szükséglete
Kálium (K)
Nátrium (Na)
Magnézium (Mg)
Foszfor (P)
Kalcium (Ca)
Klór (Cl)
Vas (Fe )
Jód (I)
Szilícium (Si)
Fluor (F)
Réz (Cu)
Cink (Zn)
Szelén (Se)
Molibdén (Mo)
Mangán (Mn)
Króm (Cr)
Kobalt (Co)
Nikkel (Ni)
Vanádium (V)
Bór (B)
4. Folyadékháztartás és sport
4.1 Meghatározások
4.2 Folyadékvesztés becslése
5. Táplálkozási terv kialakítása versenysportolóknál
5.1 A tápláltsági állapot vizsgálata, dietetikai diagnosztika
5.2 Vizsgálati eljárások a sportorvoslás terén
5.2.1 Vérnyomás
5.2.2 Sport és laborértékek
Hematokrit
Hemoglobin
Vörösvértestek
Bilirubin
Thrombocyták
Fehérvérsejtek
Plazmafehérjék, vérsüllyedés
Vérlipidek
Enzimértékek
A sportolók szempontjából lényeges laboratóriumi paraméterek referenciatartománya és gyakori rövidítései
5.2.3 Antropometriai vizsgálat
5.2.4 Diagnosztikai vizsgálatok
Speciális kérdés: A BMI alkalmazása a versenysportban
5.2.5 Táplálkozási anamnézis
Étrendi napló (dietary records)
Egynapos (24 órás) étrend-visszakérdezés (24-hour dietary recall)
A táplálkozás biokémiai indikátorai
5.2.6 Fizikális vizsgálatok
5.3 Egyéni táplálkozási terv kialakítása
5.3.1 Az energiaszükséglet meghatározása
5.3.2 Tömeganalízis, súlyszabályozás
53.3 Az izomtömeg növelésének lehetőségei
5.3.4 A szénhidráttöltés technikái
Szénhidrátfogyasztás közvetlenül terhelés előtt
Terhelést megelőző étrendi ajánlások
Szénhidrátfogyasztás a terhelés alatt
5.3.5 Étkezés állóképességi fizikai terhelést követően.
5.3.6 Étkezés rezisztenciajellegű fizikai terhelést követően.
5.3.7 Evés- és testképzavarok szabadidő-sportolók és versenysportolók körében
5.3.8 Az atlétatriász felismerése és kezelése
5.4 A sporttáplálkozás speciális kérdései
5.4.1 Nagymértékű húsfogyasztás
5.4.2 Húsfogyasztás és doppingvétség összefüggései
5.4.3 Az együttműködés korlátai
5.4.4 Vegetáriánus sportolók
5.4.5 Daganatos megbetegedések
5.4.6 Anaemia
5.4.7 Speciális kérdés: A vérképzés manipulálásának étrendi lehetőségei
5.4.8 Speciális kérdés: A sport és vesekárosodás lehetséges összefüggései
A testtömeg összefüggése a vesekárosodással
A nem összefüggése a vesekárosodással
A kreatin alkalmazásának összefüggése a veseműködéssel
Rhabdomyolysis
Anabolikus szteroidok és vesekárosodás
6. Ergogén táplálkozás
6.1 A teljesítményfokozás definíciója
6.1.1 A teljesítményfokozó hatás megítélése
6.1.2 Etikai kérdések – Határ szubsztitúció és dopping között
6.1.3 A teljesítményfokozó sporttáplálkozás etikai kérdései
6.2 Teljesítményoptimalizálás, teljesítményfokozás a táplálkozás manipulációja
és étrend-kiegészítők segítségével
6.2.1 Az étrend-kiegészítők hivatalos és reális definíciója, szabályozása és problémái
6.2.2 Az étrend-kiegészítők szerepe a sportban
6.2.3 Az étrend-kiegészítők alkalmazásának céljai az élsportban
Az étrend-kiegészítők csoportosítása a használat célja, illetve az étrend-kiegészítő összetétele, eredete, biztonságossága szerint
Étrend-kiegészítők és bizonyítékokon alapuló orvoslás
Hatástalan, ám ergogénként forgalmazott-alkalmazott anyagok
6.3 Népszerű étrend-kiegészítők a teljesítményfokozásban
6.3.1 Adaptogének
6.3.2 Anabolicus izoflavonok
6.3.3 Antiösztrogének
6.3.4 BCAA-k
6.3.5 Béta-alanin
6.3.6 CLA (konjugált linolsav)
6.3.7 Ekdiszteroidok
6.3.8 Efedra és rokon hatóanyagokat tartalmazó gyógynövények
6.3.9 Fehérjekiegészítés
6.3.10 Ginzeng
Mellékhatások és gyógyszerkölcsönhatások
Dozírozás
6.3.11 Glicerintöltés
6.3.11 HMB (béta-hidroxi-béta-metilbutirát)
6.3.12 Koffein
6.3.13 Kreatin
Kreatin: teljesítményfokozás a testtömeg gyarapodása nélkül?
6.3.14 Króm
6.3.15 L-Karnitin
6.3.16 L-glutamin
6.3.17 Liponsav (lipoic acid) és D-pinitol
6.3.18 Myostatin-blokkoló étrend-kiegészítők
6.3.19 Nátrium-bikarbonát
6.3.20 Oxigénnel dúsított víz
6.3.21 Piperin
6.3.22 Piroszőlősav
6.3.23 Prohormonok
6.3.24 Sportitalok
Sportitalok – fehérjével jobb?
Szénhidrát-fehérje italok
6.3.25 Tribulus terrestris
6.3.26 Zöld tea
6.3.27 ZMA
6.3.28 D-vitamin
A D-vitaminnak és metabolitjainak szerepe a szervezetben..
D-vitamin-szükséglet – a hivatalos álláspont
D-vitamin-szükséglet – a friss kutatások fényében
D-vitamin – Sportspecifikus kérdések
A D-vitamin és a sportoló csontjainak épsége
A D-vitamin és a sportteljesítmény összefüggései
Javaslatok D-vitamin-kiegészítésre
6.4 Indirekt étrendi teljesítményfokozás
6.4.1 A sportsérülések étrendi kezelése, a regeneráció gyorsítása étrendi úton
6.4.2 Ízületi sérülések étrendi kezelése
6.4.3 Izomsérülések étrendi megelőzése és kezelése
6.4.4 Törések gyógyulásának étrendi támogatása
6.4.5 A sebgyógyulás étrendi támogatása
6.4.6 Rehabilitáció sérülések esetén, az inaktivitás hatásainak mérséklése
6.4.7 Lemaradt és sérült testrészek fejlesztése, rehabilitációja
6.4.8 Hősérülések megelőzése
6.4.9 Terhelésre jelentkező izomgörcsök megelőzése és kezelése
6.4.10 Izomdysmorphiás sportolók májkárosodás elleni védelme
6.4.11 Az asthma bronchiale tüneteinek enyhítése étrendi úton
6.4.12 Az asthma kezelése epigenetikai útvonalakon
6.4.13 Ómega-3-zsírsavak a testösszetétel szabályozásában
6.5 A sport és az emésztőrendszer
A sporttevékenységhez kapcsolódóan előforduló gastrointestinalis problémák megelőzése és kezelése
6.5.1 Gastrointestinalis vérzések és ezek okai
6.5.2 Futók hasmenése
6.5.3 Utazók hasmenése, hasmenéssel járó betegségek
6.5.4 Praktikus tanácsok hasmenés esetére
6.5.5 Tanácsok utazásokhoz
6.5.6 Utazási émelygés megelőzése
6.5.7 A GERD kezelése és megelőzése
6.5.8 Terheléssel összefüggően jelentkező átmeneti hasi fájdalom, szúró oldal (Exercise-related transient abdominal pain, ETAP)
6.5.9 Aranyeres csomók
6.5.10 Fogak
6.6 Táplálkozás speciális környezeti feltételek mellett
6.6.1 Hőszabályozás és speciális környezeti feltételek
6.6.2 Hősérülések
Hőcollapsus
Hőgörcsök (heatcramps)
Hőguta (heatstroke)
A hőszabályozás lehűléssel járó zavarai (hypothermia)
6.6.3 Táplálkozási javaslatok magaslati edzést végző sportolók
és hegymászók számára
Magassági betegségek vagy „hegyi betegségek”
6.7 Az idegrendszer működésének étrendi befolyásolása
6.7.1 A közérzet és a teljesítmény étrendi összefüggései
6.7.2 Finommozgások kontrollálásának javítása
6.7.3 A TBI (Traumatic Brain Injuries) dietetikai vonatkozásai
6.7.4 A fáradtság kialakulásának háttere és jelentkezésének kivédése
A központi idegrendszer kimerültségének mérséklése
A perifériás fáradtság mérséklésének lehetőségei
A centrális fáradtság mérséklésének lehetőségei
Az idegrendszer regenerációjának támogatása
Pihenés – alvás
Az alvásmegvonás és a jetlag kedvezőtlen hatásainak
megelőzése és kezelése
6.8 Sport és immunrendszer
6.8.1 Túledzettségi szindróma
6.8.2 Immunrendszer és stresszhatások
6.8.2 Tanácsok a fertőzések megelőzése érdekében
6.8.3 Immuntáplálás – Immunonutrition
6.8.4 Immun-fitoterápia
6.8.5 Néhány, az immunrendszer működését befolyásoló étrendkiegészítő-összetevő
Tejsavófehérje
L-glutamin
L-lizin
C-vitamin
D-vitamin
Áfonyafajok, tőzegáfonya
Echinace
Spirulina
Béta-glükánok
Probiotikumok
6.8.6 Összefoglalás
6.9 Funkcionális élelmiszerek a sporttáplálkozásban
6.9.1 A pre- és probiotikumok alkalmazási lehetőségei a sporttáplálkozásban
A pre- és probiotikumok felhasználásának lehetőségei a sportban
6.9.2 A sport hatása a bél barrierfunkciójára – „leaky gut” hipotézis és sportsérülések
6.9.3 Mikroorganizmusok a teljesítményfokozásban
6.9.4 Szabad gyökök és antioxidánsok
7. A jövő sporttáplálkozása
Irodalom

Tudtad? Az emésztőrendszeri vérzések, a bélszövet különböző mértékű elhalása az élsport gyakori kísérői!

Sportolóinkat sokan mint az egészséges életmódra nevelő példaképeket próbálják – tévesen – bemutatni. Nemrég megjelent, „Teljesítményfokozó sporttáplálkozás" című kötetünk egyik alapgondolata, vezérfonala, hogy – a hazánkban népszerű szemlélettel ellentétben – az élsport és így a sporttáplálkozás célja nem az egészség, nem lehet az egészség. Az ókortól napjainkig áttekintve a sport történelmét kijelenthetjük, hogy az atléta az emberfeletti teljesítményt, győzelmet hajszolva átmeneti vagy maradandó károsodásokat szenved, sérüléseibe sok esetben megnyomorodik. A sikeres olimpiai játékok így nem a mértékletes testi aktivitás népszerűségét fokozza az általános egészségi állapotot javítva, hanem a szülők és gyermekek kedvét növeli az önkéntes, évtizedekig tartó „gladiátori” munkára.

Az intenzív testi aktivitás a vese, gyomor-bél rendszer, máj oxigénhiányos állapotát (ischaemia) idézheti elő, ezzel járó átmeneti vagy tartós funkciókárosodással együtt. A sporttevékenység, különösen a futással, ugrásokkal, rázkódással járó sportok (futás, triatlon, labdarúgás stb.) a hasüregi szervek, illetve a hasfal között föllépő súrlódást, a szervek egymáshoz ütődését, általa nyálkahártyavérzéseket idézhetnek elő az emésztőrendszerben, elsősorban a bélben. Az oxigénhiány extrém esetben a májfunkció jelentős romlásával és a májsejtek részleges elhalásával járhat együtt. Az ischaemia további lehetséges következménye a vesefunkció átmeneti vagy extrém esetben maradandó romlása. A vérellátás zavarai összefüggésbe hozhatóak az állóképességi sportot űző sportolók (pl. hosszútávfutók) között előforduló emésztőrendszeri vérzésekkel, amely bizonyos adatok szerint a maratoni futók 8–22 százalékánál kimutatható. Triatlétáknál több esetben a vastagbél eltávolításra is szükség volt a sport következtében létrejött bélfalkárosodás eredményeként. A súlyzós edzést végzők, küzdősportolók körében nem ritkán előforduló aranyeres csomók is gyakran járnak együtt vérzéssel. Futók körében a véres vizelet és vérszegénység egyik gyakori oka – az emésztőrendszeri vérzéseken túl – a talp erős odaütődése a földhöz, ami a vörösvértestek (erythrocyták) szétesésével járhat (footstrike haemolysis).

Az élsport célja tehát nem az egészség hanem a győzelem szinte bármi áron. A valódi, teljesítményfokozó sporttáplálkozás elsődleges célja ezért a teljesítmény fokozása, akár az egészséges táplálkozás javaslatainak ellenére is, de célja az is, hogy segítsen elkerülni a sportoló ember egészségkárosodását és sérülését!

További információk a fenti problémák kezeléséről és megelőzéséről a Teljesítményfokozó sporttáplálkozás könyvben olvashatóak.

Hatástalan az EPO* dopping**, jelent meg 2012 decemberében számos lapban. Igaz ez az info? Csak egy óriási blöff?

Több mint valószínű, hogy nem igaz (elméleti és gyakorlati alapon szinte teljesen kizárható hogy igaza legyen ennek az orvosnak), de találtak embert aki ezt is kijelenti:

"Lehet, hogy a sportolók és orvosaik is meg vannak győződve róla, hogy az EPO növelheti a sportteljesítményt, azt azonban jó tudni, hogy eddig még egyetlen klinikai vizsgálat során sem sikerült bizonyítani a hatékonyságát” – nyilatkozta Adam Cohen, a holland Humán Gyógyszerkutatási Központ vezető kutatója."
http://mno.hu/betegszoba/hatastalan-es-eletveszelyes-a-verdopping-1124935 

Klinikai vizsgálatban TILOS az önkéntesek egészségét károsítani, ezért a legtöbb felhasznált hormonra nézve nem tudják a egészséges, komolyan sportoló embereken a teljesítményfokozó hatást kiváltani a doppingolásra használt mennyiségek töredékével. Köszönjük a semmit! A kutatás korábbi adatokat értékelt. Annyi derült ki, hogy nincs elég adat élsportolókról, hogy kijelenthessük a teljesítményfokozó hatást. Ezt leszámítva a nyilatkozat cáfolatát olvashatjuk a hivatkozott teljes angol nyelvű publikációban.

* A vér oxigénszállító képessége a sportteljesítmény meghatározó tényezője, a teljesítményt jelentősen korlátozhatja illetve fokozhatja ennek értéke. A vér oxigénszállító képessége illegális saját vagy idegen vér beadásával, magaslati edzőtáborokkal, továbbá hypoxiás kezelésekkel (az oxigénhiány fokozza az EPO- termelést), valamint az illegális, ám olcsó vérképzésfokozó hatású mesterséges eritropoetinnel (EPO, eritropoetin: vérképzést [erythropoesis] elősegítő hormon) és rokon vegyületeivel is növelhető. Ezt a felsoroltakon kívül génterápiás megoldásokkal is igyekeznek illegálisan kiaknázni, valamint kísérleteznek mesterséges oxigénszállító anyagok (például liposzómába csomagolt hemoglobin [oxigénszállító vegyület az emberi szervezetben], mesterséges oxigénszállító vegyületek) és a vérplazma mennyiségét növelő, a vért hígabbá tevő szintén illegális plazmaexpanderek alkalmazásával is. A fenti módszerek elsősorban a nagy állóképességet igénylő sportágakban idézhetik elő a teljesítmény javulását, bár a szteroidok vérképzést fokozó hatásának előnyeit időnként más jellegű sportágak sportolói is kihasználják. Ez oda-vissza működik: az EPO-kezelésnek is egy kevéssé ismert mellékhatása, hogy a kiegészítést kapó rászoruló emberekben testtömegcsökkentő és mérsékelt izomtömeg- és izomvérellátást-fokozó hatást mutat. Az felsorolt módszerek jelentős része illegális élsportolók számára, ám a legális és illegális teljesítményfokozás között húzott határvonal korántsem mindig látható világosan.

** Az általunk korábban és a későbbiekben ismertetésre kerülő ergogén módszerek és anyagok jelentős részénél felmerült már a tiltás lehetősége (ilyen anyag például a kreatin vagy a koffein). A dopping fogalmának pontos meghatározása évtizedek óta várat magára. Hatásmechanizmusokat is tiltanak az antidopping szervezetek, ám ez a tiltás mint látni fogjuk sok esetben értelmezhetetlen. Az engedélyezett anyagok között is lehet olyan, amelynek hatásmechanizmusa rokon bizonyos doppinglistás anyagokéval, ám mivel nem vették fel a listára, ezért alkalmazásuk nem számít doppingvétségnek.