Teljesítményfokozó sporttáplálkozás

Gratulálunk sportolóinknak a NOB-ösztöndíjhoz!

http://mno.hu/sport/365-nap-rioig-nem-katinka-aranya-a-legbiztosabb-1298512

Kép forrása: mno.hu

Kesztyű nélkül, puszta ököllel nem lenne annyira veszélyes a bunyó

http://444.hu/2015/07/26/kesztyu-nelkul-puszta-okollel-nem-lenne-annyira-veszelyes-a-bunyo/

A TBI-agysérülés témáról a blogunkon ( http://teljesitmenyfokozosporttaplalkozas.blog.hu/tags/tbi illetve a Teljesítményfokozó sporttáplálkozás kötetben ( 6.7.3 A TBI (Traumatic Brain Injuries) dietetikai vonatkozásai http://teljesitmenyfokozosporttaplalkozas.hu/ ) olvashat bővebben az érdeklődő!

Retro cikk 2004-ből: "Étrendkiegészítők pro és kontra"

A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének a 2004. május 24-25.-én a Hunguest Platanus Hotelben megtartott 7., Sport és táplálkozás Szakmai Konferenciáján előadóként vettem részt. Itt Május 24.-én hétfőn, a Plenáris előadások között tartottam "Étrendkiegészítők pro és kontra" címmel előadásomat. Az előadás összefoglalója a magyar dietetikusok lapjában, az Új Diétának a 2004/3. számának 4-7. oldalán olvasható.

Pdf fájl: https://teljesitmenyfokozo.hu/pdf/ujdieta2004.pdf

A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének VII. Szakmai Konferenciája Sport és táplálkozás , 2004. május 24-25. Étrendkiegészítők pro és kontra
Tihanyi András

Kötelező szakirodalom !!! Antioxidants in Sport Nutrition - Antioxidánsok a sporttáplálkozásban

Ez a kötet a Teljesítményfokozó sporttáplálkozás ( http://teljesitmenyfokozosporttaplalkozas.hu/ ) kötetben röviden áttekintett (6.9.4 Szabad gyökök és antioxidánsok fejezet) sport és antioxidáns téma legjobb és legfrissebb áttekintése. A sportélettan és sporttáplálkozás iránt érdeklődő orvosok, dietetikusok, edzők számára kötelezően ajánlott szakirodalom!

A kötet megvásárolható az amazonról:
http://www.amazon.com/Antioxidants-Sport-Nutrition-Manfred-Lamprecht/dp/1466567570

vagy

link az olvasáshoz vagy nyomtatáshoz:
http://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK299052/?report=printable

Editor: Manfred Lamprecht.

Boca Raton (FL): CRC Press; 2015.
ISBN-13: 978-1-4665-6757-3
© 2015 by Taylor & Francis Group, LLC.

Tartalom:

Preface
Editor
Contributors

1. Mechanisms of Oxidative Damage and Their Impact on Contracting Muscle
Chad M Kerksick and Micah Zuhl.
1.1 INTRODUCTION
1.2 PRIMARY CELLULAR SYSTEMS OF RADICAL GENERATION
1.3 ROS IN CARDIAC PHYSIOLOGY AND PATHOPHYSIOLOGY
1.4 ROS IN SKELETAL MUSCLE
1.5 CONCLUSION
REFERENCES

2. Nutritional Antioxidants: It Is Time to Categorise
Aalt Bast and Guido R.M.M Haenen.
2.1 INTRODUCTION
2.2 WHAT IS AN ANTIOXIDANT?
2.3 CHANGING VIEWS ON HEALTH EFFECTS OF ANTIOXIDANTS IN TIME
2.4 THE ANTIOXIDANT HYDROXYTYROSOL IN EXERCISE
2.5 CONCLUSION
REFERENCES

3. Antioxidants in Athlete’s Basic Nutrition: Considerations towards a Guideline for the Intake of Vitamin C and Vitamin E
Oliver Neubauer and Christina Yfanti.
3.1 INTRODUCTION: ANTIOXIDANTS—A REMAINING HOT TOPIC IN SPORT NUTRITION
3.2 OVERVIEW ON BASIC MECHANISMS OF EXERCISE-INDUCED OXIDATIVE STRESS
3.3 OVERVIEW ON ANTIOXIDANT DEFENCE SYSTEMS, AND THE ROLE OF RONS AS SIGNALLING MOLECULES FOR ENDOGENOUS ANTIOXIDANT DEFENCES
3.4 OVERVIEW ON STUDIES ON ANTIOXIDANT SUPPLEMENTATION IN EXERCISE TRAINING
3.5 IMPLICATIONS FOR ANTIOXIDANT INTAKE IN ATHLETES IN BASIC NUTRITION WITH PARTICULAR FOCUS ON VITAMINS C AND E
3.6 GENERAL CONCLUSIONS ON THE INTAKE OF ANTIOXIDANTS IN THE ATHLETE’S BASIC NUTRITION
DISCLOSURES
ACKNOWLEDGEMENTS
REFERENCES

4. Antioxidants in Sport Nutrition: All the Same Effectiveness?
Karl-Heinz Wagner.
4.1 BASIC MECHANISMS OF OXIDATIVE DAMAGE
4.2 SHORT LOOK ON THE ANTIOXIDANT DEFENCE MECHANISMS
4.3 ANTIOXIDANT SUPPLEMENTATION AND EXERCISE-INDUCED OXIDATIVE STRESS: A CONTROVERSY
4.4 SPECIFIC LOOK ON THE MAIN ANTIOXIDANTS AND THEIR ACTION
4.5 SUMMARY
REFERENCES

5. Well-Known Antioxidants and Newcomers in Sport Nutrition: Coenzyme Q10, Quercetin, Resveratrol, Pterostilbene, Pycnogenol and Astaxanthin
Muaz Belviranli and Nilsel Okudan.
5.1 INTRODUCTION
5.2 COENZYME Q10
5.3 QUERCETIN
5.4 RESVERATROL
5.5 PTEROSTILBENE
5.6 PYCNOGENOL
5.7 ASTAXANTHIN
5.8 CONCLUSION
REFERENCES

6. Polyphenols in Sport: Facts or Fads?
Francesco Visioli.
6.1 INTRODUCTION
6.2 WHY SHOULD WE INGEST ANTIOXIDANTS?
6.3 ANTIOXIDANTS ARE GOOD FOR OUR HEALTH, RIGHT?
6.4 WHAT ARE POLYPHENOLS?
6.5 POLYPHENOLS: MUCH MORE THAN ANTIOXIDANTS (IN FACT, THEY PROBABLY ARE WEAK ANTIOXIDANTS ONCE INGESTED)
6.6 POLYPHENOLS IN SPORT: A REVIEW OF THE CURRENT EVIDENCE
6.7 CONCLUSIONS
REFERENCES

7. Supplemental Antioxidants and Adaptation to Physical Training
Micah Gross and Oliver Baum.
7.1 INTRODUCTION
7.2 FREE RADICAL PRODUCTION IN SKELETAL MUSCLE
7.3 NEGATIVE EFFECTS OF FREE RADICALS
7.4 SIGNALLING FUNCTIONS OF FREE RADICALS
7.5 EFFECTS OF SUPPLEMENTAL ANTIOXIDANTS ON TRAINING ADAPTATIONS
7.6 CONCLUSIONS
REFERENCES

8. Green Tea Catechins and Sport Performance
Ewa Jówko.
8.1 INTRODUCTION
8.2 EFFECTS OF GTCs ON BODY WEIGHT
8.3 MECHANISMS OF ACTION OF GTCs ON WEIGHT LOSS
8.4 GTCs AND SPORT PERFORMANCE
8.5 CONCLUSION
REFERENCES

9. Acute and Chronic Effects of Antioxidant Supplementation on Exercise Performance
David J Bentley, James Ackerman, Tom Clifford, and Katie S Slattery.
9.1 INTRODUCTION
9.2 REACTIVE OXYGEN SPECIES, EXERCISE PERFORMANCE AND FATIGUE
9.3 ANTIOXIDANT SUPPLEMENTATION AND EXERCISE ADAPTATION
9.4 SPECIFIC TYPES OF ANTIOXIDANT COMPOUNDS AND EXERCISE
9.5 SUMMARY
REFERENCES

10. Evaluation of Quercetin as a Countermeasure to Exercise-Induced Physiological Stress
Manuela Konrad and David C Nieman.
10.1 INTRODUCTION
10.2 ABSORPTION, BIOAVAILABILITY AND METABOLISM OF QUERCETIN
10.3 QUERCETIN AND SAFETY
10.4 ROLE OF SUPPLEMENTATION TO COUNTER OXIDATIVE STRESS
10.5 QUERCETIN AS AN IMMUNE BOOSTER
10.6 DURATION AND AMOUNT OF SUPPLEMENTATION
10.7 NECESSITY OF SUPPLEMENTATION
10.8 EFFECTS OF QUERCETIN ON PERFORMANCE
10.9 SUMMARY
REFERENCES

11. Inflammation and Immune Function: Can Antioxidants Help the Endurance Athlete?
Lisa J Elkington, Maree Gleeson, David B Pyne, Robin Callister, and Lisa G Wood.
11.1 INTRODUCTION
11.2 ENDURANCE TRAINING AND OXIDATIVE STRESS
11.3 IMPORTANCE OF ANTIOXIDANTS
11.4 ENDURANCE EXERCISE AND SYMPTOMS OF RESPIRATORY ILLNESS
11.5 ANTIOXIDANTS AND RESPIRATORY ILLNESS
11.6 EFFECTS OF INFLAMMATION ON PERFORMANCE, RECOVERY AND ADAPTATION
11.7 ANTIOXIDANT STUDIES IN ATHLETES
11.8 DIETARY VERSUS SUPPLEMENT SOURCES OF ANTIOXIDANTS
11.9 ULTRA-ENDURANCE EVENTS
11.10 ALTITUDE TRAINING
11.11 SUMMARY
REFERENCES

12. Influence of Mixed Fruit and Vegetable Concentrates on Redox Homeostasis and Immune System of Exercising People
Manfred Lamprecht, Georg Obermayer, and Werner Seebauer.
12.1 INTRODUCTION
12.2 CAN SUPPLEMENTATION WITH MIXED FRUIT AND VEGETABLE CONCENTRATES MODULATE REDOX HOMEOSTASIS IN EXERCISING PEOPLE?
12.3 CAN SUPPLEMENTATION WITH MIXED FRUIT AND VEGETABLE CONCENTRATES MODULATE THE IMMUNE SYSTEM OF EXERCISING PEOPLE?
12.4 HOW CAN SPORT NUTRITION ADVISORS DECIDE WHETHER OR NOT TO SUPPLEMENT WITH MIXED FV CONCENTRATES?
12.5 CONCLUDING REMARKS
REFERENCES

13. Methodological Considerations When Evaluating the Effectiveness of Dietary/Supplemental Antioxidants in Sport
Martin Burtscher, Dominik Pesta, Dietmar Fuchs, Maximilian Ledochowski, and Hannes Gatterer.
13.1 INTRODUCTION
13.2 HOW TO OBTAIN THE TRUTH
13.3 TYPES OF STUDIES AND THEIR CONCLUSIVENESS AND LEVEL OF EVIDENCE
13.4 EVIDENCE-BASED MEDICINE OR EVIDENCE-BASED PRACTICE
13.5 GENERAL ASPECTS AND CRITICAL VIEW REGARDING EFFECTS OF ANTIOXIDANT SUPPLEMENTATION ON HEALTH BENEFITS AND FAVOURABLE ADAPTATIONS IN RESPONSE TO PHYSICAL ACTIVITY
13.6 STUDIES OF ANTIOXIDANTS AND EXERCISE PERFORMANCE: WHAT IS THE SUPPORTIVE EVIDENCE?
13.7 TYPICAL FLAWS AND PITFALLS OF STUDIES
13.8 APPROPRIATE STUDY DESIGN AND METHODS TO ASSESS THE EFFECTS OF ANTIOXIDANTS ON EXERCISE PERFORMANCE
13.9 CONCLUSION
REFERENCES

14. Common Questions and Tentative Answers on How to Assess Oxidative Stress after Antioxidant Supplementation and Exercise
Michalis G Nikolaidis, Nikos V Margaritelis, Vassilis Paschalis, Anastasios A Theodorou, Antonios Kyparos, and Ioannis S Vrabas.
14.1 INTRODUCTION
14.2 QUESTION 1: WHICH REDOX BIOMARKERS TO MEASURE?
14.3 QUESTION 2: HOW MANY REDOX BIOMARKERS TO MEASURE?
14.4 QUESTION 3: WHICH BODY FLUID TO COLLECT?
14.5 QUESTION 4: WHICH TYPE OF EXERCISE TO APPLY?
14.6 QUESTION 5: WHEN TO COLLECT BODY FLUIDS AFTER EXERCISE?
14.7 QUESTION 6: HOW TO CHOOSE AN ANTIOXIDANT MOLECULE?
14.8 QUESTION 7: WHICH DOSE OF THE ANTIOXIDANT MOLECULE TO ADMINISTER?
14.9 QUESTION 8: WHEN TO ADMINISTER THE ANTIOXIDANT MOLECULE?
14.10 CONCLUSIONS
REFERENCES

15. Biomarkers Part I: Biomarkers to Estimate Bioefficacy of Dietary/Supplemental Antioxidants in Sport
Joachim F Greilberger, Michaela Greilberger, and Radovan Djukic.
15.1 INTRODUCTION
15.2 BLOOD PROTEIN MODIFICATION AS A BIOMARKER FOR BIOEFFICACY
15.3 BLOOD LIPID PEROXIDATION MODIFICATION AS A BIOMARKER FOR BIOEFFICACY
15.4 BLOOD ANTIOXIDATIVE CAPACITY AS A BIOMARKER FOR BIOEFFICACY
15.5 BLOOD DNA DAMAGE AS A BIOMARKER FOR BIOEFFICACY
15.6 CONCLUSION
REFERENCES

16. Biomarkers Part II: Biomarkers to Estimate Bioefficacy of Dietary/Supplemental Antioxidants in Sport
Cristina Vassalle, Alessandro Pingitore, Rachele De Giuseppe, Luisella Vigna, and Fabrizia Bamonti.
16.1 INTRODUCTION
16.2 EFFECT OF EXERCISE ON HEALTH: GOOD AND BAD OF TRAINING
16.3 AVAILABLE BIOMARKERS OF OXIDATIVE STRESS
16.4 HYPER-HOMOCYSTEINEMIA
16.5 SUPPLEMENTAL ANTIOXIDANTS, HEALTH AND RISK
16.6 ANTIOXIDANT SUPPLEMENTATION IN EXERCISE: LIMITS AND CONSIDERATIONS
16.7 VITAMIN D: TO BE SUPPLEMENTED OR NOT TO BE SUPPLEMENTED?
16.8 DIET: THE IMPORTANCE OF BEING HEALTHY
16.9 CONCLUSIONS
REFERENCES

ÁLTALÁNOS SPORTTÁPLÁLKOZÁSI SZEMPONTOK EGÉSZSÉGSPORTOLÓK ÉS SZABADIDŐ-SPORTOLÓK SZÁMÁRA

Új DIÉTA 2015/2-3, 7-10. oldal

Új Diéta megrendelése:
http://www.mdosz.hu/mdujdmegrend.html

Tihanyi András dietetikus

Szász Máté előadása

A mai napon sportolóink képviseletében a Teljesítményfokozó Team a Magyar Olimpiai Bizottságnál járt, meghallgatni és véleményezni a sportolók által kapott szponzorációt és annak feltételeit. Ez a naprakészség feltétlenül szükséges az oktatáson jelen is lévő valamint most még távol maradó sportolóink korrekt, tisztességes ellátásához! Megtisztelő volt, hogy a sportolók oktatására készített kiadványban hivatkozott és több helyen felhasznált irodalomként szerepel a Teljesítményfokozó sporttáplálkozás kötet ( http://teljesitmenyfokozosporttaplalkozas.hu/ ). A résztvevő, a 2016-os olimpiára készülő sportolókat ellátó szakmai team tagjai között pedig a könyv több kedves és remélhetőleg elégedett olvasójával is válthattunk pár szót.

"Teljesítményfokozás lehetséges és tiltott eszközei" , "Sportorvosi alapismeretek" és sok más sporttudomány, rekreáció témájú ingyenes, neten olvasható e-könyv!

Linkek: http://www.jgypk.u-szeged.hu/tamop13e/

Teljesítményfokozás lehetséges és tiltott eszközei

Szerző:
Kedvesné Dr. Kupai Krisztina
SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar

ISBN 978-963-306-338-5

Teljesítményfokozás lehetséges és tiltott eszközei
1. Előszó
2. A dopping szó eredete
3. Dopping: ókortól napjainkig
4. Harántcsíkolt izom
5. Tropomiozin
6. Szarkoplazmatikus retikulum (3b ábra) és a T– tubulusok
7. Az izomkontrakció celluláris mechanizmusa
8. A kontrakció intracelluláris történéseinek összefoglalása (4a és 4b. ábra):
9. Motoros egység: az izomrost és a hozzá kapcsolódó mozgató neuron
10. Mozgásirányító rendszereink (5. ábra,4. táblázat)
11. A mozgató működés
12. Az izomtónus szabályozása
13. A gamma-hurok pálya ( 8.ábra)
14. Izomcsoportok működése: agonista, szinergista, antagonista
15. Izomrostok típusai
16. Hosszú távú állóképességi terhelés
17. Rövid távú intenzív terhelés
18. Rezisztencia edzés
19. Anyagcsere az egyes rosttípusokban a restitúció során
20. Az izomműködés energiaforrásai (9. , 10. ábrák, 6. táblázat)
21. Az izomműködés és hőtermelődés
22. Izomfáradás
23. Izomregeneráció
24. Izomregeneráció elősegítése gyógyszeres és nem gyógyszeres terápiával
25. Gyógyszeres terápia a sportsérülések kezelésében
26. Izomrelaxánsok
27. Kábítószer abúzus alapfogalmai
28. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB)és World Anti- Dopping Agency (WADA) doppinglistája
29. A WADA által meghatározott tiltólistának jól elkülönített csoportjai
30. A WADA Kódex alapján a doppingvétségek
31. Dopping osztályok
32. Tiltott módszerek
33. Korlátozás alá tartozó készítmények
34. Egyéb
35. Cáparuha
36. Táplálkozás hatása a szervezet teherbíró képességére
37. Vitaminszükséglet a sportban
38. Ásványi anyagok szerepe a sportban
39. Táplálékkiegészítők szerepe a sportban
40. Egyéb teljesítményfokozók
41. Táplálkozási kockázatok
42. Evészavarok a sportban
43. Irodalomjegyzék
44. Köszönetnyílvánítás

Megjegyzés: a kötetek étrendi részével sok esetben nem értünk egyet, azok a Teljesítményfokozó sporttáplálkozás (http://teljesitmenyfokozosporttaplalkozas.hu/ ) kötethez képest néhol elavultak, de ettől függetlenül érdemes ezeket elolvasni!

További itt elérhető kötetek:

Dr. Bóka Ferenc, Cziberéné Nohel Gizella, Dorka Péter, Vári Beáta: Egyéni sportágak
Dr. Pósa Anikó: Fejezetek a sportélettan tárgyköréből
Cziberéné Nohel Gizella, Hézsőné Böröcz Andrea: Gimnasztika oktatásmódszertani segédanyag és gyakorlatgyűjtemény
Dr. Bóka Ferenc, Domokos Mihály, Dr. Győri Ferenc, Hocza Ágnes, Szilágyi Nóra: Labdajátékok
Dr. Varga Csaba: Metabolikus szindróma alapjai
Molnár Andor, Orbán Kornélia, Dorka Péter: Motoros képességek, edzéstani alapok és fittségi tesztek
Kiss Gábor, Dr. Győri Ferenc, Dorka Péter, Domokos Mihály: Rekreáció I.
Szilágyi Nóra, Petrovszki Zita, Szablics Péter: Rekreáció II.
Dr. Balogh László: Sport-Kultúra-Sportkultúra
Sportorvosi alapismeretek
Hocza Ágnes, Bóka Ferenc: Testnevelési és népi játékok
Dr. Balogh László, Dr. Győri Ferenc, Hajdúné Petrovszki Zita, Dr. Mikulán Rita, Dr. Molnár Andor, Szablics Péter, Dr. Szász András, Vári Beáta: Sporttudomány a mindennapos testnevelés szolgálatában
Dr. Bóka Ferenc, Dr. Borkovits Margit, Dorka Péter, Lehmann-Dobó Andrea: Indoor-outdoor elmélet és gyakorlat

200 oldalas angol nyelvű könyv a dopping-antidopping érvekről, történelmi háttérről. Megveheted az Amazonról ( http://www.amazon.co.uk/The-Doping-Devil-Verner-Moller/dp/8776919293 ), de le is töltheted nálunk legálisan pdf formátumban. A szerző újabb, 2010-es könyvének főbb gondolataival a Teljesítményfokozó sporttáplálkozás kötetben is találkozhatsz ( http://teljesitmenyfokozosporttaplalkozas.hu/ ). Lájkolni, megosztani ér! Azoknak, akik még nem olvasták ajánlott irodalom.

Link: http://web.archive.org/web/20130324143749/http://doping.au.dk/fileadmin/www.doping.au.dk/Online_resources/Verner_Moeller_-_The_Doping_Devil_-_final.pdf

Paracetamol - Betiltandó, potenciálisan halálos doppingszer?

Miután a sporttudomány területén végzett munkásságáért méltán tisztelt dr. Pucsok József professzor hétvégi előadásom (Tihanyi András: Az étrend-kiegészítők hatása az energia-felvételre és a sportteljesítményre, http://teljesitmenyfokozosporttaplalkozas.blog.hu/2015/05/16/merlegen_az_energia-egyensuly_konferencia_2015_05 ) kapcsán rákérdezett a nemszteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek (NSAID) teljesítményfokozó módszerek között történő feltüntetésére (egy korábbi előadásom 4. diáján is elolvasható ez a felosztás http://magyaredzo.hu/wp-content/uploads/2015/03/Tihanyi03.31.pdf ), úgy gondolom megér pár szót ez a láthatóan a témában jártas szakemberek körében vitatott kérdés. Az alábbiakból remélem kiderül, hogy nem kizárólag doppingelfedő (maszkírozó) szerként elterjedt ezen gyógyszerek alkalmazása, noha teljesítményfokozó hatásuk megkérdőjelezhető. A módszerrel való kísérletezés természetesen tilos és életveszélyes, elterjedtsége miatt viszont a figyelemfelhívás elengedhetetlen! Az NSAID szerek vesekárosító hatásról bővebben a Teljesítményfokozó sporttáplálkozás kötetben is olvashat az érdeklődő.

Ahogyan Teljesítményfokozó sporttáplálkozás kötetemben ( http://teljesitmenyfokozosporttaplalkozas.hu/ ) már 2012-ben megírtam, a nemszteroid gyulladáscsökkentőkkel való visszaélés (abúzus) létező jelenség. A gyakran közéjük sorolt, szigorúan véve nem nemszteroid gyulladáscsökkentő paracetamol-dopping is előfordul, illetve előfordulhat az élsportban, mind tudatosan mind tudatosság nélkül.

"Az ízületi fájdalmak, gyulladások, továbbá az arthrosis kezelésére számos orvos a nemszteroid gyulladáscsökkentőket (NSAID-okat) részesíti előnyben, ám ezek hátránya, hogy krónikus használat esetén jelentős a toxicitás veszélye, mellékhatások alakulhatnak ki. Az NSAID-ok alkalmazása széles körben elterjedt a sportolók körében a fájdalmak és gyulladások csökkentése érdekében, azonban ezek feltehetően kedvezőtlenül hathatnak a vázizomzat anabolicus folyamataira (Trappe 2001; Trappe 2002), ugyanakkor a jövőben akár doppingcélú alkalmazásuk (pl. paracetamol) sem zárható ki (Carroll 2008), .. "

Forrás:

Carroll, CC, Dickinson, JM, LeMoine, JK, Haus, JM, Weinheimer, EM, Hollon, CJ, and Trappe, TT. Ibuprofen and acetaminophen promote muscle hypertrophy and strength gains during resistance exercise in the elderly. FASEB Journal, 22, Abstract 753.31, 2008.

Trappe TA, Carroll CC, Dickinson JM, et al. Influence of acetaminophen and ibuprofen on skeletal muscle adaptations to resistance exercise in older adults. American Journal of Physiology - Regulatory, Integrative and Comparative Physiology. 2011;300(3):R655-R662. doi:10.1152/ajpregu.00611.2010.

Ezt a hivatkozott kutatást más, frissebb publikációk is megerősítik, míg mások vitatják. Az azonban bizonyos, hogy a NSAID visszaélés általános gyakorlat az élsportban, hatásossága ellenben nem meggyőzően alátámasztott:

Forrás:

Da Silva E, Pinto RS, Cadore EL, Kruel LF., Nonsteroidal anti-inflammatory drug use and endurance during running in male long-distance runners. J Athl Train. 2015 Mar;50(3):295-302. doi: 10.4085/1062-6050-49.5.04.
http://natajournals.org/doi/pdf/10.4085/1062-6050-49.5.04

Wichardt E. "NSAID use in endurance events: A cross-sectional study of NSAID use in two Swedish Multisport Cup races." Uppsats, Idrottsmedicin för läkare, Umea universitet, maj 2010.
http://www.gih.se/PageFiles/316/NSAID%20use%20in%20endurance%20events%20-%20Emma%20Wichardt.pdf

Más a helyzet viszont a paracetamollal: vizsgálatok szerint állóképességi sportolóknál egyértelműen kimutathatónak látszik a még egészségügyi szempontból viszonylag biztonságosnak tekinthető dózisú paracetamol alkalmazásának teljesítményfokozó hatása. A kobalt-dopping lehetőségéről elsők között publikáló Lippi (Br. J. Sports Med. 2005;39;872–873) az, aki a paracetamol dopping célú alkalmazásáról 2014-ben az alábbiak szerint nyilvánított véleményt. Ez alapján sürgősen az engedéllyel alkalmazható készítmények listájára veendő a paracetamol:

"Acetaminophen is not currently included in the World Anti-Doping Agency (WADA) list of prohibited substances and methods, so that it might be actually misused by some athletes who may seek to artificially improve their sport performance. It is hence advisable that this compound should be urgently included in the WADA class of substances subjected to Therapeutic Use Exemption (TUE). It is also noteworthy that, at variance with other doping substances, acetaminophen can be easily measured in urine or plasma with rapid and inexpensive techniques (Shihana et al. 2010), which could hence be regarded as the reliable screening tools before performing more complex and expensive confirmatory tests."

Forrás: Lippi G, Sanchis-Gomar F., Acetaminophen and sport performance: doping or what? Eur J Appl Physiol (2014) 114:881–882 DOI 10.1007/s00421-014-2852-7
Link: http://link.springer.com/article/10.1007%2Fs00421-014-2852-7

FONTOS! A nemszteroid gyulladáscsökkentők igen veszélyesek. Az egyik legjelentősebb NSAID mellékhatás az emésztőrendszer nyálkahártyájának károsítása, amely megnyilvánulhat például a bélfal áteresztőképességének fokozásában. Ez különösen állóképességi sportolók számára előnytelen, ám mivel vér- és fehérjevesztéssel, felszívódási zavarokkal is együtt járhat, ezért más sportolókat is kedvezőtlenül érinthet. Előfordulhat emésztőrendszeri vérzés és perforáció, így a vérszegénység (anémia) és a gyomor- vagy béltartalom hasüregbe kerülése is létrejöhet. A perforáció gyulladást és életveszélyes állapotot idéz elő. A tápcsatorna bármely része károsodhat, így a nyelőcsőben is létrejöhet gyulladás, a vékonybélben és vastagbélben is kialakulhatnak fekélyek és szűkületek. A májkárosodás lehetőségét is felvetették olyan, sportolók körében Magyarországon is "népszerű" hatóanyagoknál mint a nimesulid.

Az alábbi publikáció alapján:
Dr. Herszényi László: Nem szteroid gyulladáscsökkentők ritkább felső és alsó tápcsatornai mellékhatásai
http://hippocrateslap.hu/uploads/ujsag/2000-6/nem-szteroid-gyulladascsokkentok.pdf

A paracetamol pedig nagy dózisban akár 1 nap alatt halálos májkárosodást idézhet elő! http://en.wikipedia.org/wiki/Paracetamol#Overdose

Egyértelmű, hogy a gyógyszerek szedése egy nagyon veszélyes, kerülendő gyakorlat. A vese- vagy májkárosodás ezeknél a szereknél sokkal könnyebben idézhet elő egészségkárosodást vagy akár halált is, mint például az anabolikus szteroidok alkalmazása. A módszerről ezért nem írnék konkrétumokat, mert a doppingolást - még ha jelenleg egy-egy módszer nem is mindig tiltott - és egészségkárosítást semmilyen mértékben nem támogatjuk. Azt viszont megjegyzem, hogy a kobalt-dopping ( http://teljesitmenyfokozosporttaplalkozas.blog.hu/2015/02/05/kobalt-dopping_2015-ben_betiltva_beres_csepp_es_beres_csepp_extra_elsportban_betiltva ) után a paracetamol-dopping lehet a második olyan módszer, amelyet a kötetben bemutatok, és amelyet rövidesen betilthatnak. A betiltás és használat korlátozása elleni erős érv, hogy ebben az esetben túlzottan leszűkülne a sportolók által biztonságosan és korlátozástól mentesen használható gyógyszerek köre. A módszerrel való kísérletezés természetesen tilos és életveszélyes!

Az NSAID készítmények, és a szóban említett paracetamol úgy vélem jogosan szerepel előadásaimban a teljesítményfokozó módszerek felsorolásában, noha a fájdalom- és gyulladáscsökkentés teljesítményfokozó hatása egy vitatott téma maradhat még éveken át. Emiatt a vitatott megítélés miatt ez a besorolás természetesen joggal vitatható is.

A mai napon élénk érdeklődés közepette tartották meg a Mérlegen az energia-egyensúly – A Magyar Elhízástudományi Társaság 66. Tudományos Konferenciája a Magyar Sporttudományi Társasággal közös rendezésben konferenciát. Ezen adtam elő Klima Anita kollégám közreműködésével készített "Az étrend-kiegészítők hatása az energia-felvételre és a sportteljesítményre" című előadásomat, amely ha nem is nyerte el mindenki tetszését, azonban tagadhatatlanul közös gondolkodásra, vitára indító hatású volt.