Teljesítményfokozó sporttáplálkozás

ÁLTALÁNOS SPORTTÁPLÁLKOZÁSI SZEMPONTOK EGÉSZSÉGSPORTOLÓK ÉS SZABADIDŐ-SPORTOLÓK SZÁMÁRA

Új DIÉTA 2015/2-3, 7-10. oldal

Új Diéta megrendelése:
http://www.mdosz.hu/mdujdmegrend.html

Tihanyi András dietetikus

Szász Máté előadása

A mai napon sportolóink képviseletében a Teljesítményfokozó Team a Magyar Olimpiai Bizottságnál járt, meghallgatni és véleményezni a sportolók által kapott szponzorációt és annak feltételeit. Ez a naprakészség feltétlenül szükséges az oktatáson jelen is lévő valamint most még távol maradó sportolóink korrekt, tisztességes ellátásához! Megtisztelő volt, hogy a sportolók oktatására készített kiadványban hivatkozott és több helyen felhasznált irodalomként szerepel a Teljesítményfokozó sporttáplálkozás kötet ( http://teljesitmenyfokozosporttaplalkozas.hu/ ). A résztvevő, a 2016-os olimpiára készülő sportolókat ellátó szakmai team tagjai között pedig a könyv több kedves és remélhetőleg elégedett olvasójával is válthattunk pár szót.

"Teljesítményfokozás lehetséges és tiltott eszközei" , "Sportorvosi alapismeretek" és sok más sporttudomány, rekreáció témájú ingyenes, neten olvasható e-könyv!

Linkek: http://www.jgypk.u-szeged.hu/tamop13e/

Teljesítményfokozás lehetséges és tiltott eszközei

Szerző:
Kedvesné Dr. Kupai Krisztina
SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar

ISBN 978-963-306-338-5

Teljesítményfokozás lehetséges és tiltott eszközei
1. Előszó
2. A dopping szó eredete
3. Dopping: ókortól napjainkig
4. Harántcsíkolt izom
5. Tropomiozin
6. Szarkoplazmatikus retikulum (3b ábra) és a T– tubulusok
7. Az izomkontrakció celluláris mechanizmusa
8. A kontrakció intracelluláris történéseinek összefoglalása (4a és 4b. ábra):
9. Motoros egység: az izomrost és a hozzá kapcsolódó mozgató neuron
10. Mozgásirányító rendszereink (5. ábra,4. táblázat)
11. A mozgató működés
12. Az izomtónus szabályozása
13. A gamma-hurok pálya ( 8.ábra)
14. Izomcsoportok működése: agonista, szinergista, antagonista
15. Izomrostok típusai
16. Hosszú távú állóképességi terhelés
17. Rövid távú intenzív terhelés
18. Rezisztencia edzés
19. Anyagcsere az egyes rosttípusokban a restitúció során
20. Az izomműködés energiaforrásai (9. , 10. ábrák, 6. táblázat)
21. Az izomműködés és hőtermelődés
22. Izomfáradás
23. Izomregeneráció
24. Izomregeneráció elősegítése gyógyszeres és nem gyógyszeres terápiával
25. Gyógyszeres terápia a sportsérülések kezelésében
26. Izomrelaxánsok
27. Kábítószer abúzus alapfogalmai
28. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB)és World Anti- Dopping Agency (WADA) doppinglistája
29. A WADA által meghatározott tiltólistának jól elkülönített csoportjai
30. A WADA Kódex alapján a doppingvétségek
31. Dopping osztályok
32. Tiltott módszerek
33. Korlátozás alá tartozó készítmények
34. Egyéb
35. Cáparuha
36. Táplálkozás hatása a szervezet teherbíró képességére
37. Vitaminszükséglet a sportban
38. Ásványi anyagok szerepe a sportban
39. Táplálékkiegészítők szerepe a sportban
40. Egyéb teljesítményfokozók
41. Táplálkozási kockázatok
42. Evészavarok a sportban
43. Irodalomjegyzék
44. Köszönetnyílvánítás

Megjegyzés: a kötetek étrendi részével sok esetben nem értünk egyet, azok a Teljesítményfokozó sporttáplálkozás (http://teljesitmenyfokozosporttaplalkozas.hu/ ) kötethez képest néhol elavultak, de ettől függetlenül érdemes ezeket elolvasni!

További itt elérhető kötetek:

Dr. Bóka Ferenc, Cziberéné Nohel Gizella, Dorka Péter, Vári Beáta: Egyéni sportágak
Dr. Pósa Anikó: Fejezetek a sportélettan tárgyköréből
Cziberéné Nohel Gizella, Hézsőné Böröcz Andrea: Gimnasztika oktatásmódszertani segédanyag és gyakorlatgyűjtemény
Dr. Bóka Ferenc, Domokos Mihály, Dr. Győri Ferenc, Hocza Ágnes, Szilágyi Nóra: Labdajátékok
Dr. Varga Csaba: Metabolikus szindróma alapjai
Molnár Andor, Orbán Kornélia, Dorka Péter: Motoros képességek, edzéstani alapok és fittségi tesztek
Kiss Gábor, Dr. Győri Ferenc, Dorka Péter, Domokos Mihály: Rekreáció I.
Szilágyi Nóra, Petrovszki Zita, Szablics Péter: Rekreáció II.
Dr. Balogh László: Sport-Kultúra-Sportkultúra
Sportorvosi alapismeretek
Hocza Ágnes, Bóka Ferenc: Testnevelési és népi játékok
Dr. Balogh László, Dr. Győri Ferenc, Hajdúné Petrovszki Zita, Dr. Mikulán Rita, Dr. Molnár Andor, Szablics Péter, Dr. Szász András, Vári Beáta: Sporttudomány a mindennapos testnevelés szolgálatában
Dr. Bóka Ferenc, Dr. Borkovits Margit, Dorka Péter, Lehmann-Dobó Andrea: Indoor-outdoor elmélet és gyakorlat

200 oldalas angol nyelvű könyv a dopping-antidopping érvekről, történelmi háttérről. Megveheted az Amazonról ( http://www.amazon.co.uk/The-Doping-Devil-Verner-Moller/dp/8776919293 ), de le is töltheted nálunk legálisan pdf formátumban. A szerző újabb, 2010-es könyvének főbb gondolataival a Teljesítményfokozó sporttáplálkozás kötetben is találkozhatsz ( http://teljesitmenyfokozosporttaplalkozas.hu/ ). Lájkolni, megosztani ér! Azoknak, akik még nem olvasták ajánlott irodalom.

Link: http://web.archive.org/web/20130324143749/http://doping.au.dk/fileadmin/www.doping.au.dk/Online_resources/Verner_Moeller_-_The_Doping_Devil_-_final.pdf

Paracetamol - Betiltandó, potenciálisan halálos doppingszer?

Miután a sporttudomány területén végzett munkásságáért méltán tisztelt dr. Pucsok József professzor hétvégi előadásom (Tihanyi András: Az étrend-kiegészítők hatása az energia-felvételre és a sportteljesítményre, http://teljesitmenyfokozosporttaplalkozas.blog.hu/2015/05/16/merlegen_az_energia-egyensuly_konferencia_2015_05 ) kapcsán rákérdezett a nemszteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek (NSAID) teljesítményfokozó módszerek között történő feltüntetésére (egy korábbi előadásom 4. diáján is elolvasható ez a felosztás http://magyaredzo.hu/wp-content/uploads/2015/03/Tihanyi03.31.pdf ), úgy gondolom megér pár szót ez a láthatóan a témában jártas szakemberek körében vitatott kérdés. Az alábbiakból remélem kiderül, hogy nem kizárólag doppingelfedő (maszkírozó) szerként elterjedt ezen gyógyszerek alkalmazása, noha teljesítményfokozó hatásuk megkérdőjelezhető. A módszerrel való kísérletezés természetesen tilos és életveszélyes, elterjedtsége miatt viszont a figyelemfelhívás elengedhetetlen! Az NSAID szerek vesekárosító hatásról bővebben a Teljesítményfokozó sporttáplálkozás kötetben is olvashat az érdeklődő.

Ahogyan Teljesítményfokozó sporttáplálkozás kötetemben ( http://teljesitmenyfokozosporttaplalkozas.hu/ ) már 2012-ben megírtam, a nemszteroid gyulladáscsökkentőkkel való visszaélés (abúzus) létező jelenség. A gyakran közéjük sorolt, szigorúan véve nem nemszteroid gyulladáscsökkentő paracetamol-dopping is előfordul, illetve előfordulhat az élsportban, mind tudatosan mind tudatosság nélkül.

"Az ízületi fájdalmak, gyulladások, továbbá az arthrosis kezelésére számos orvos a nemszteroid gyulladáscsökkentőket (NSAID-okat) részesíti előnyben, ám ezek hátránya, hogy krónikus használat esetén jelentős a toxicitás veszélye, mellékhatások alakulhatnak ki. Az NSAID-ok alkalmazása széles körben elterjedt a sportolók körében a fájdalmak és gyulladások csökkentése érdekében, azonban ezek feltehetően kedvezőtlenül hathatnak a vázizomzat anabolicus folyamataira (Trappe 2001; Trappe 2002), ugyanakkor a jövőben akár doppingcélú alkalmazásuk (pl. paracetamol) sem zárható ki (Carroll 2008), .. "

Forrás:

Carroll, CC, Dickinson, JM, LeMoine, JK, Haus, JM, Weinheimer, EM, Hollon, CJ, and Trappe, TT. Ibuprofen and acetaminophen promote muscle hypertrophy and strength gains during resistance exercise in the elderly. FASEB Journal, 22, Abstract 753.31, 2008.

Trappe TA, Carroll CC, Dickinson JM, et al. Influence of acetaminophen and ibuprofen on skeletal muscle adaptations to resistance exercise in older adults. American Journal of Physiology - Regulatory, Integrative and Comparative Physiology. 2011;300(3):R655-R662. doi:10.1152/ajpregu.00611.2010.

Ezt a hivatkozott kutatást más, frissebb publikációk is megerősítik, míg mások vitatják. Az azonban bizonyos, hogy a NSAID visszaélés általános gyakorlat az élsportban, hatásossága ellenben nem meggyőzően alátámasztott:

Forrás:

Da Silva E, Pinto RS, Cadore EL, Kruel LF., Nonsteroidal anti-inflammatory drug use and endurance during running in male long-distance runners. J Athl Train. 2015 Mar;50(3):295-302. doi: 10.4085/1062-6050-49.5.04.
http://natajournals.org/doi/pdf/10.4085/1062-6050-49.5.04

Wichardt E. "NSAID use in endurance events: A cross-sectional study of NSAID use in two Swedish Multisport Cup races." Uppsats, Idrottsmedicin för läkare, Umea universitet, maj 2010.
http://www.gih.se/PageFiles/316/NSAID%20use%20in%20endurance%20events%20-%20Emma%20Wichardt.pdf

Más a helyzet viszont a paracetamollal: vizsgálatok szerint állóképességi sportolóknál egyértelműen kimutathatónak látszik a még egészségügyi szempontból viszonylag biztonságosnak tekinthető dózisú paracetamol alkalmazásának teljesítményfokozó hatása. A kobalt-dopping lehetőségéről elsők között publikáló Lippi (Br. J. Sports Med. 2005;39;872–873) az, aki a paracetamol dopping célú alkalmazásáról 2014-ben az alábbiak szerint nyilvánított véleményt. Ez alapján sürgősen az engedéllyel alkalmazható készítmények listájára veendő a paracetamol:

"Acetaminophen is not currently included in the World Anti-Doping Agency (WADA) list of prohibited substances and methods, so that it might be actually misused by some athletes who may seek to artificially improve their sport performance. It is hence advisable that this compound should be urgently included in the WADA class of substances subjected to Therapeutic Use Exemption (TUE). It is also noteworthy that, at variance with other doping substances, acetaminophen can be easily measured in urine or plasma with rapid and inexpensive techniques (Shihana et al. 2010), which could hence be regarded as the reliable screening tools before performing more complex and expensive confirmatory tests."

Forrás: Lippi G, Sanchis-Gomar F., Acetaminophen and sport performance: doping or what? Eur J Appl Physiol (2014) 114:881–882 DOI 10.1007/s00421-014-2852-7
Link: http://link.springer.com/article/10.1007%2Fs00421-014-2852-7

FONTOS! A nemszteroid gyulladáscsökkentők igen veszélyesek. Az egyik legjelentősebb NSAID mellékhatás az emésztőrendszer nyálkahártyájának károsítása, amely megnyilvánulhat például a bélfal áteresztőképességének fokozásában. Ez különösen állóképességi sportolók számára előnytelen, ám mivel vér- és fehérjevesztéssel, felszívódási zavarokkal is együtt járhat, ezért más sportolókat is kedvezőtlenül érinthet. Előfordulhat emésztőrendszeri vérzés és perforáció, így a vérszegénység (anémia) és a gyomor- vagy béltartalom hasüregbe kerülése is létrejöhet. A perforáció gyulladást és életveszélyes állapotot idéz elő. A tápcsatorna bármely része károsodhat, így a nyelőcsőben is létrejöhet gyulladás, a vékonybélben és vastagbélben is kialakulhatnak fekélyek és szűkületek. A májkárosodás lehetőségét is felvetették olyan, sportolók körében Magyarországon is "népszerű" hatóanyagoknál mint a nimesulid.

Az alábbi publikáció alapján:
Dr. Herszényi László: Nem szteroid gyulladáscsökkentők ritkább felső és alsó tápcsatornai mellékhatásai
http://hippocrateslap.hu/uploads/ujsag/2000-6/nem-szteroid-gyulladascsokkentok.pdf

A paracetamol pedig nagy dózisban akár 1 nap alatt halálos májkárosodást idézhet elő! http://en.wikipedia.org/wiki/Paracetamol#Overdose

Egyértelmű, hogy a gyógyszerek szedése egy nagyon veszélyes, kerülendő gyakorlat. A vese- vagy májkárosodás ezeknél a szereknél sokkal könnyebben idézhet elő egészségkárosodást vagy akár halált is, mint például az anabolikus szteroidok alkalmazása. A módszerről ezért nem írnék konkrétumokat, mert a doppingolást - még ha jelenleg egy-egy módszer nem is mindig tiltott - és egészségkárosítást semmilyen mértékben nem támogatjuk. Azt viszont megjegyzem, hogy a kobalt-dopping ( http://teljesitmenyfokozosporttaplalkozas.blog.hu/2015/02/05/kobalt-dopping_2015-ben_betiltva_beres_csepp_es_beres_csepp_extra_elsportban_betiltva ) után a paracetamol-dopping lehet a második olyan módszer, amelyet a kötetben bemutatok, és amelyet rövidesen betilthatnak. A betiltás és használat korlátozása elleni erős érv, hogy ebben az esetben túlzottan leszűkülne a sportolók által biztonságosan és korlátozástól mentesen használható gyógyszerek köre. A módszerrel való kísérletezés természetesen tilos és életveszélyes!

Az NSAID készítmények, és a szóban említett paracetamol úgy vélem jogosan szerepel előadásaimban a teljesítményfokozó módszerek felsorolásában, noha a fájdalom- és gyulladáscsökkentés teljesítményfokozó hatása egy vitatott téma maradhat még éveken át. Emiatt a vitatott megítélés miatt ez a besorolás természetesen joggal vitatható is.

A mai napon élénk érdeklődés közepette tartották meg a Mérlegen az energia-egyensúly – A Magyar Elhízástudományi Társaság 66. Tudományos Konferenciája a Magyar Sporttudományi Társasággal közös rendezésben konferenciát. Ezen adtam elő Klima Anita kollégám közreműködésével készített "Az étrend-kiegészítők hatása az energia-felvételre és a sportteljesítményre" című előadásomat, amely ha nem is nyerte el mindenki tetszését, azonban tagadhatatlanul közös gondolkodásra, vitára indító hatású volt.

A tegnapi napon a TELJESÍTMÉNYFOKOZÓ TEAM Szigetszentmiklóson járt a 2015 évi Felnőtt kötöttfogású és női országos bajnokságon, drukkolni a velünk dolgozó sportolóknak. Hatalmas élmény volt, és nagy örömünkre az összes birkózó sportolónk hozta a tőle remélt kimagasló eredményeket!

Itt is gratulálunk nekik!

További információk  versenyről:
http://www.birkozoszov.hu/index.php?page=cikk&id=359

A DAA sok sportoló kedvelt étrend-kiegészítője, válogatott sportolóink sokasága is használja ezt a hatóanyagot - persze csak addig, amíg el nem jönnek a személyes konzultációra. Ennek a hatóanyagnak korábbi kutatások alapján a reklámok tesztoszteronszint-emelő hatást tulajdonítanak - ezt azonban a friss kutatások nem igazolják.

Ezt a hatást tudományosan jelenleg nem sikerült még meggyőzően igazolni egészséges embereken!

Darryn S. Willoughby és Brian Leutholtz 28 edzett embert (megfelelően kontrollált módon) vizsgálva napi 3 g DAA és rezisztencia edzés (heti 4 edzés) kombinációját alkalmazva úgy találták, hogy a normál felső sávjában lévő tesztoszteron-szinttel rendelkező sportolóknál a kiegészítés NEM változtatott számottevően a tesztoszteron (szabad és kötött) vagy az LH, GnRH, ösztradiol hormonok szintjén! A DAA nem változtatott a tesztoszteron szintjén még 20-30%-ot sem! A vizsgált csoportok eredményei között egészen apró volt az eltérés. A vázizomzatra sem volt kimutatható semmilyen hatás. Az egyetlen dolog ami a kutatás ellen szól - a kutatók véleménye szerint - az a résztvevők kis száma.

Jelenleg ez alapján azt mondhatjuk, hogy a DAA hatásossága normál, eddig biztonságosnak talált dózisok alkalmazása mellett legfeljebb az eleve alacsony férfihormon-szinttel rendelkező férfiaknak lehet valamennyire hatásos.

Forrás:
Willoughby DS, Leutholtz B. d-Aspartic acid supplementation combined with 28 days of heavy resistance training has no effect on body composition, muscle strength, and serum hormones associated with the hypothalamo-pituitary-gonadal axis in resistance-trained men. Nutrition Research,http://dx.doi.org/10.1016/j.nutres.2013.07.010

2014-ben ezt a hatástalanságot ennél a hatásmechanizmusnál másik kutatás is megerősítette:

J Sports Sci Med. 2014 Jan 20;13(1):192-9.
Heavy Resistance Training and Supplementation With the Alleged Testosterone Booster Nmda has No Effect on Body Composition, Muscle Performance, and Serum Hormones Associated With the Hypothalamo-Pituitary-Gonadal Axis in Resistance-Trained Males.
Willoughby DS, Spillane M, Schwarz N.
http://www.ncbi.nlm.nih.gov/…/PMC3918557/pdf/jssm-13-192.pdf

Egy 2015 április hónapban publikált kutatás szerint pedig enyhe tesztoszteronszint-csökkentő hatást mutattak ki 6 g/nap DAA alkalmazását követően! A 3 g/nap pedig nem csinált semmit.

"The present study demonstrated that a daily dose of six grams of d-aspartic acid decreased levels of total testosterone and free testosterone (D6), without any concurrent change in other hormones measured. Three grams of d-aspartic acid had no significant effect on either testosterone markers."

"It was observed in the six gram group that total testosterone was significantly reduced from baseline by ~12.5%, with a parallel decrease in free testosterone ~15.3% (see Table 2)"
http://www.jissn.com/content/12/1/15/table/T2

Melville GW, Siegler JC, Marshall PW, Three and six grams supplementation of d-aspartic acid in resistance trained men.
J Int Soc Sports Nutr. 2015 Apr 1;12:15. doi: 10.1186/s12970-015-0078-7. eCollection 2015.
http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/25844073

Mi ezért az általunk ismert legfrissebb kutatás alapján külön nem ajánljuk senkinek a DAA szedését. Ez mindenkinek a saját belátására van bízva, mindenkinek a saját felelőssége.

PARALIMPIAI FELKÉSZÍTŐ EDZŐK I. Konferenciája - Tihanyi András előadása II. rész

PARALIMPIAI FELKÉSZÍTŐ EDZŐK I. KONFERENCIÁJA Időpont: 2015. március 31.
Helyszín: Budapest, Magyar Sport Háza földszinti Tanácsterem
Rendezők: a Magyar Paralimpiai Bizottság és a Magyar Edzők Társasága

Tihanyi András, Teljesítményfokozó Team, dietetikus

14.20 – 15.00: Edzésprogram és étrendi időzítés.

Előadás pps:

http://magyaredzo.hu/wp-content/uploads/2015/03/Tihanyi03.31.pdf

PARALIMPIAI FELKÉSZÍTŐ EDZŐK I. KONFERENCIÁJA Időpont: 2015. március 31.
Helyszín: Budapest, Magyar Sport Háza földszinti Tanácsterem
Rendezők: a Magyar Paralimpiai Bizottság és a Magyar Edzők Társasága

Tihanyi András, Teljesítményfokozó Team, dietetikus

14.20 – 15.00: Edzésprogram és étrendi időzítés.

Előadás pps:

http://magyaredzo.hu/wp-content/uploads/2015/03/Tihanyi03.31.pdf