Igazolódnak 2009-es* elgondolásaink és a Teljesítményfokozó sporttáplálkozás kötet 2012-es felvetései!
* A kőtáblák összetörnek — Újdonságok a D-vitaminról Írta: Tihanyi András dietetikus 2009. szeptember, Tesztoszteron Emagazin Link: http://www.tesztoszteron.hu/emagazin_06_146_Ujdonsagok_a_d-vitaminrol.php
A D-vitamin hiány problémájáról számtalanszor írtunk már, ahogyan sportteljesítményre gyakorolt feltételezett hatásáról is. A kutatók korábban az elmúlt évtizedek szakirodalmát áttekintve arra az eredményre jutottak, hogy a D-vitamin direkt módon képes befolyásolni a sportteljesítményt. Ezt az 1950-es évekbeli, a D-vitamin-termelést fokozó UV-fény-kezelések ergogén (teljesítményfokozó) hatását vizsgáló német szakirodalom is alátámasztotta. Hasonló összefüggésre utaltak a sportolók teljesítményének szezonális változásait vizsgáló felmérések eredményei is. Egyre inkább úgy tűnik, hogy a megfelelő D-vitamin ellátottság nélkülözhetetlen a sportolóban rejlő lehetőségek maximális kibontakoztatásához.
A D-vitamin a II-es típusú izomrostok méretét és számát is növelni képes, kutatások során pedig idősebb emberekben a 25-hidroxi-D-vitamin plazmakoncentrációja közvetlen összefüggést mutatott a csont- és izomrendszer teljesítményével.
Egy 2013-as publikáció megerősíti a fent leírtakat: már pár hetes D3-vitamin pótlás képes volt a megterhelő edzések utáni regenerálódás idejét lerövidíteni egészséges, rendszeresen edző férfiakban! Természetesen D-vitamin kiegészítést az ellátottság mérése és szakember javaslata nélkül ne kezdjünk alkalmazni, azonban ha eddig nem szedtük akkor itt az ideje a mérést elvégeztetnünk.
Forrás: Barker, T., Schneider, E. D., Dixon, B. M., Henriksen, V. T., & Weaver, L. K. (2013). Supplemental vitamin D enhances the recovery in peak isometric force shortly after intense exercise. Nutrition & Metabolism, 10(1), 69.
http://www.nutritionandmetabolism.com/content/pdf/1743-7075-10-69.pdf
További friss adatok arra utalnak, hogy az alacsony D-vitamin koncentráció a vérben összefüggésben lehet az IGF-I hormon koncentrációjával. Korábban a tesztoszteronnál volt gyanítható ilyen összefüggés. Biztosat csak további vizsgálatok után mondhatunk.
Forrás: Ameri P, Giusti A, Boschetti M, Bovio M, Teti C, Leoncini G, Ferone D, Murialdo G, Minuto FM.
Vitamin D increases circulating IGF1 in adults: potential implication for treatment of growth hormone deficiency.
Eur J Endocrinol. 2013 Sep 4.
Szintén kutatások szólnak a D-vitamin-szint optimalizálásának tesztoszteron-szintre és a sportteljesítmény számos paraméterére gyakorolt lehetséges pozitív hatásáról (bővebben lásd: Dahlquist et al. Journal of the International Society of Sports Nutrition (2015) 12:33 DOI 10.1186/s12970-015-0093-8 és Teljesítményfokozó sporttáplálkozás kötet).
"A D-vitamin-szint 37,5–50 nmol/l-ről 75–100 nmol/l-re történő emelése, a rendelkezésre álló adatok alapján, az összes daganat gyakoriságát 35%-kal, az INFLUENZÁS megbetegedések számát 90%-kal csökkentené."
Forrás: Orvosi Hetilap, Volume 153, Supplement 2, 2012. május 29., DOI 10.1556/OH.2012.29410
A D-vitamin bevitele illetve aktív formába alakulása
Egy 2015 augusztusában megjelent publikáció összegzi és megerősíti a korábban általunk már leírtakat: szükség esetén napi 4000-5000 NE D3-vitamin mennyiség esetleges 50-1000 mcg K1 - és K2- vitaminnal kombinálva akár teljesítményfokozó hatású is lehet. (!!Ne próbáljuk ki szakember tanácsának kikérése nélkül véletlenül sem egyedül, főleg, ha nem vagyunk teljesen egészségesek, és-vagy bármilyen gyógyszert szedünk!!)
"Furthermore, it is possible that dosages exceeding the recommendations for vitamin D (i.e. dosages up to 4000-5000 IU/day), in combination with 50 to 1000 mcg/day of vitamin K 1 and K 2 could aid athletic performance."
"Based on the research presented on recovery, force and power production, 4000-5000 IU/day of vitamin D 3 in conjunction with a mixture of 50 mcg/day to 1000 mcg/day of vitamin K 1 and K 2 seems to be a safe dose and has the potential to aid athletic performance."
Az elemzésben felvetik a már általunk is ismert, de a kevés adat miatt általunk nem preferált még nagyobb K-vitamin-dózis alkalmazásának lehetőségét is. Ahogyan a Teljesítményfokozó sporttáplálkozás kötetben több szakember véleménye alapján 2012 óta olvasható:
".... John Cannell véleménye szerint sportolóknál és átlagembereknél egyaránt kb. 125 µg (5000 NE)/nap alkalmazandó. Az ezzel összefüggésben esetenként jelentkező, feltehetően eddig is fennálló hiányt jelző izomgörcsök kezelésére véleménye szerint a magnéziumpótlás a megoldás (Cannell 2011). Dr. John Cannell szerint napi 1 mg (1000 µg) K2-vitamin fogyasztása is indokolt lehet a D-vitamin-kiegészítés mellé, ám ennek szükségességéről ma még kevés az információnk."
Tehát az általunk 2009-ben és K-vitaminnal aktualizálva 2012-ben ismertetett, hazánkban is elérhetővé tett nézet 2015-ben már-már hivatalos ajánlás szintjére emelkedett a nemzetközi szakirodalom alapján! Hazánk élsportolói tehát segítségünkkel évek óta alkalmazhatják a legújabb étrendi teljesítményfokozó módszereket ebben az esetben is. A különböző nézetek szerint ideálisnak tekintett vérszint ezen publikációban is megegyezik a 2012-es Teljesítményfokozó sporttáplálkozás kötetben leírtakkal:
"- a D-vitamin feltételezett ideális szintje: 75–100 nmol/l-es (30–40 ng/ml) 25-OH-D3-koncentráció
- a D-vitamin „feltételezett legjobb” szintjéről van szó 90–120 nmol/l (36–48 ng/ml) plazma-25-OH-D3 esetén"
"These recommendations correspond with a review in 2004 [83], stating that 70 nmol/L is the lowest desirable serum concentration to prevent adverse health effects. Other recommendations have suggested optimal levels may be 90 to greater than 120 nmol/L [86, 87], based on estimations made from that of levels seen in individuals inhabiting very sunlight-rich environments [84] and/or have shown optimal lower-extremity function [85]"
A részletes elemzés a várható kedvező hatásokról és az adagolásról az alábbi linken és a 2012-es Teljesítményfokozó sporttáplálkozás kötetben olvasható - amely még mindig a legjobb és LEGNAPRAKÉSZEBB hazai sporttáplálkozási szakirodalom!
Forrás: Dahlquist DT, Dieter BP, Koehle MS. Plausible ergogenic effects of vitamin D on athletic performance and recovery. J Int Soc Sports Nutr. 2015 Aug 19;12:33. doi: 10.1186/s12970-015-0093-8.
http://www.jissn.com/content/12/1/33
Több éves gyakorlati tapasztalatunk szerint (mi már 2009 óta szorgalmazzuk a sportolók D-vitamin szintjének mérését az élsportolóink körében) a kutatásokban ígéretesnek tartott D-vitamin-szint megfelelően megvalósított alkalmazás mellett alacsonyabb bevitellel is elérhető, mint arról ez a publikáció beszámol. (Ugyanakkor ennek nem kizárható eltérő mérési módszerből fakadó oka sem.) Ősztől tavaszig szerintünk minden egészséges embernek szednie KELL a D-vitamint, ahogyan erre már a hivatalos ajánlások is felhívták utánunk a figyelmet!
Fontos! "A fenti információk szakembereknek szólnak, akik lehetőség szerint követik a szakirodalmat és monitorozzák klienseik D-vitamin-szintjét, mindenki más csak saját felelősségére alkalmazhatja a leírtakat! Sportorvossal, dietetikussal konzultálva élsportolóknál a rendszeres szintmérésre évi néhány tízezer forintból sor kerülhet. Orvosi, dietetikusi felügyelet nélkül egészséges felnőtt embereknek az 50 µg (2000 NE)/nap mennyiséget meghaladó kiegészítés a D-vitamin bevitelére érzékenyebben reagáló személyekben elméletileg kockázatokat is rejthet magában, emiatt nem javasolt."
A D-vitamin szükségletről és szervezetünkben betöltött szerepéről bővebben a Teljesítményfokozó sporttáplálkozás kötetben olvashatsz! A pontos adagolásról, a szedést befolyásoló tényezőkről (betegségek, gyógyszerek használata) a Teljesítményfokozó sporttáplálkozás kötetből és tájékozott orvostól, dietetikustól tudhat meg többet az érdeklődő. Ha orvosunk, sportorvosunk, dietetikusunk erről még nem hallott, hívjuk fel erre a figyelmét és szükség esetén cseréljük le!
Kép forrása:
1.) http://www.precisionnutrition.com/wordpress/wp-content/uploads/2013/07/PN-vit-d-performance.jpg
2.) Dahlquist DT, Dieter BP, Koehle MS. Plausible ergogenic effects of vitamin D on athletic performance and recovery. J Int Soc Sports Nutr. 2015 Aug 19;12:33. doi: 10.1186/s12970-015-0093-8. http://www.jissn.com/content/12/1/33
Utolsó kommentek