Miért pont alga? Mi az a Spirulina? Tényleg le kell nyelnem ezt a gusztustalan zöld szmötyit?
A Spirulina-fogyasztás történelme
A víz minden élet bölcsője. Nem csak a földi élet keletkezésénél, de ma is nélkülözhetetlen annak fennmaradásához. A ma jellemző földi élet születése a vízhez és az algákhoz (fotoszintetizáló élőlényekhez) köthető. Képzeletünkben úgy 3,5 milliárd évet visszautazva láthatjuk az első kék algák (cianobaktériumok) születését. A ma étrend-kiegészítőként elterjedt Spirulina (mai nevén Arthrospira) -fajok fogyasztása valószínűleg több évszázados múltra tekint vissza: a legkorábbi Spirulina mikroalga-fogyasztásra vonatkozó fennmaradt adatok a 16. századra tehetőek. Az első beszámolók 1524-ből származnak, Toribio de Bonavente atya figyelte meg, hogy Mexikóban az indiánok a vízből élelmiszert gyűjtöttek és nagy mennyiségben fogyasztottak. Ez utólag a Spirulina (Arthrospira maxima) algaként azonosítható. Nem csak az aztékok fogyasztották tudatosan a mikroalgákat: a 20. században jegyezték le, hogy Afrikában, a Szahara déli részén, a Csád-tó környékének kisebb-nagyobb, lúgos vizű tavainak felszínét gyakran borítja be egy zöldes színű hártyaszerű, a helyiek által Dihé-nek nevezett és később Spirulina algaként azonosított anyag, amit a helyiek leszűrnek és lepényként vagy ételeiken szószként fogyasztanak. A mikroalgék fogyasztása széles körben a 70-es és 80-as években terjedt el a nyugati világban. Magyarországon a 2000-es évek hozták el a népszerűsödést. A leggyakrabban fogyasztott és legtöbbet vizsgált mikroalga fajok az Arthrospira platensis (Spirulina) és a Chlorella vulgaris. Ezen fajokat sokan gyakran tévesen tengeri algákként mutatják be.
A Spirulina fajok fontosabb összetevői
A Spirulina (Arthrospira) platensis és Spirulina (Arthrospira) maxima szárított formában körülbelül 56-77 illetve 60-71 % fehérjét tartalmaz. A Spirulina aminosav összetétele szinte tökéletes: két esszenciális aminosav - nevezetesen a metionin és lizin aminosavak – aránya kicsit alacsonyabb az ideálisnál. A Spirulinában a karotinoid vegyületek közül az alfa- és béta-karotin dominál, de számos más karotinoid vegyület is előfordul. A mixoxanthofil, lutein és zeaxantin is jelentős mennyiségben megtalálható benne. A zeaxantin és lutein ma feltételezett időskori makuladegeneráció (AMD) és a szürkehályog kialakulás kockázat csökkentő hatásuk miatt állnak a figyelem középpontjában ("szemvédő vitaminok"). Elterjedt a köztudatban, hogy a Spirulina-fajok jó B12-vitamin forrásnak tekinthetőek. A Spirulina B12 rokon vegyületekből ugyan nagy mennyiséget tartalmaz, ám ennek csak kisebb része hasznosulhat emberben. Ezen rokon vegyületek nagy mennyiségű fogyasztása elméletileg fokozhatja is a B12 hiányállapot kialakulásának lehetőségét! A Chlorella B12-tartalma ezzel szemben irodalmi adatok szerint a növények között szinte egyedülálló.
Spirulina és betegségek
A mikroalgák étrend-kiegészítőként kerülnek forgalomba, így gyógyhatás nem tulajdonítható alkalmazásuknak. Ettől a szabályozástól függetlenül a mikroalgákat gyakran alkalmazták a világ különböző tájain különböző eredetű anémia, azaz vérszegénység kezelésére. Vannak próbálkozások a fogyás elősegítésében, kettes típusú cukorbetegség kiegészítő kezelésében, májvédelemben, radioaktív sugárzás elleni védelemben, allergia, rhinitis kezelésében. Vírusok (herpes simplex, influenza vírusok vagy HIV-1) előidézte megbetegedések megelőzésében és kezelésében is megpróbálják felhasználni, ám ezen hatások ma még nem tekinthetőek teljesen alátámasztottnak. Egyes kutatók véleménye szerint a Spirulina alga javíthatja a - például rákellenes gyógyszerek következtében – legyengült immunrendszer működését is. A természetes ölősejtek aktivitása fokozódhat fogyasztásakor, ami elméletileg szintén védő hatású lehet. A Spirulina a kékes színét a fikocianin színanyagnak köszönheti. A fikocianin mind daganatellenes, mind antioxidáns, mind ártalmas anyagok toxicitását csökkentő, immunstimuláló, vérképzést fokozó mind antivirális (vírusokat gátló) hatással rendelkezik. A fehérvérsejt termelés fokozásában a c-fikocián és a Spirulina összetett szénhidrátjai egyaránt szerepet játszhatnak. A jövőben elképzelhető, hogy a Spirulinából kivont vegyületek vagy ezek módosított formája felhasználható a tumorellenes terápiák során.
Lényeges kiemelni, hogy a daganatos betegek ugyan minden apró lehetőséget megragadnának túlélési esélyeik növelésére, jelenleg a mikroalgák rákos megbetegedések megelőzésre illetve már kialakult probléma kezelésére nem alkalmazhatóak, bár folyamatos felügyelet mellett a kezelőorvos engedélyezheti fogyasztásukat. (Ázsiai országokban a gyógygombák alkalmazása is elterjedt ilyen célra kemoterápiás kezelések kiegészítőjeként. Erről számos tudományos publikáció született már.)
A mikroalgák alkalmazásának egészségügyi kockázatai
- Allergiás reakciók
Váratlan reakciók kialakulásának esélye nem zárható ki soha, amikor egy korábban nem fogyasztott élelmiszer kerül szervezetünkbe. Kiegészítő alkalmazása estén csak óvatosan, kis mennyiségű alga
fogyasztásával lehet próbálkozni, előzetesen kezelőorvosunkkal, dietetikusunkkal konzultálva. Javasolt a fogyasztani kívánt mennyiséget fokozatosan elérni
- Immunrendszerre gyakorolt hatás
Az immunrendszert stimuláló anyagokról jó tudni, hogy autoimmun betegségre való hajlam vagy fennálló betegség esetén nem teljesen kizárt, hogy a tünetek kialakulnak vagy felerősödnek -
legyen szó a fitoterápiában gyakran alkalmazott Echinacea-ról (kasvirág fajok) vagy a Spirulina platensis-ről. Természetesen a kezelőorvos útmutatása az amit elsősorban figyelembe kell venni ekkor is.
- Gyógyszerkölcsönhatások
Gyógyszerkölcsönhatások szinte minden étrend-kiegészítő és gyógynövény tartalmú készítmény alkalmazásakor előfordulhatnak, így akár a halolaj tartalmú kapszulák, Ginko biloba, (zöld) tea és más készítmények fogyasztásakor is. Étrend-kiegészítés megkezdése előtt javasolt orvosunkkal, dietetikusunkkal konzultálnunk, különösen ha van valamilyen már ismert egészségügyi problémánk!
Mikroalgák alkalmazása a sportban
A sportolók számára a sport során vagy a sporttevékenységtől függetlenül létrejövő sérülések a legfenyegetőbb rémálmok közé tartoznak. A sportolók életét azonban nemcsak a sérülések, hanem különböző fertőzések is nagymértékben megnehezíthetik. A bakteriális, gombás vagy vírusos eredetű fertőzések az edzés és a normál életvitel folytatása elé átmeneti vagy tartós akadályt gördíthetnek. Állóképességi sportolóknál elsősorban a bakteriális vagy virális fertőzések jelentenek gondot, amelyek légúti vagy emésztőrendszeri megbetegedéseket okoznak, míg kontakt sportoknál (pl. birkózás, ökölvívás) a herpes simplex, ritkábban a hepatitisvírus, még ritkábban a HIV-fertőzés. A Spirulina immunrendszerre és vérképzésre gyakorolt hatásain túl számunkra érdekes lehet még, hogy edzetlen emberekben a Spirulina védelmet mutatott a terhelés kiváltotta izomkárosító hatásokkal szemben. A Spirulina-fogyasztás egy vizsgálat során szignifikánsan mérsékelte a szénhidrát-oxidációt, és fokozta a zsírsav-oxidációt kétórás futás során. A Spirulina-kiegészítés elméletileg javíthatja a sportteljesítményt, időben kitolhatja a fáradás bekövetkezését, fokozhatja a zsírok felhasználását. Ezen hatások pontos háttere ma még nem teljesen ismert. Annyit azonban kijelenthetünk, hogy a Spirulina a rendelkezésünkre álló adatok alapján egy potenciálisan ergogén hatású étrend-kiegészítő, melynek alkalmazásából összetett hatásának köszönhetően sokan profitálhatnak.
Napi 1-10 g-nál több alkalmazása általában nem indokolt egyik mikroalgából sem.
A Spirulina alga, gyógygombák és más étrend-kiegészítő alapanyagok sportban történő alkalmazási lehetőségeiről további információk a Teljesítményfokozó sporttáplálkozás könyvben olvashatóak, az első magyar nyelvű mikroalgákkal foglalkozó könyv szerzőjének tollából!
*A köznyelvben elterjedt „immunrendszer-erősítő” anyagok nem léteznek, lehet azonban az immunrendszer különböző folyamatait többé vagy kevésbé szelektív módon stimulálni (immunhiányos állapotokban vagy bizonyos fertőzésekben) vagy éppen leszabályozni (allergiás vagy autoimmun megbetegedések esetén), amit immunstimulációnak, illetve immunszuppressziónak, összefoglaló néven immunmodulációnak nevezünk. Amikor tehát a Spirulina alga vagy más anyagok immunerősítő hatásáról beszélünk, akkor egy a köznyelvben elterjedt ám pontatlan fogalmat használunk.
Felhasznált irodalom:
Az anyag a Zöld utat az egészségnek! Mikroalgák szerepe a modern táplálkozásban és a gyógyításban, szerzők: Tihanyi András, Tóth József , Weber-Suta Ágnes, Kiadó: Weber-Suta Ágnes 2008, ISBN: 978-963-06-5961-1 könyv felhasználásával készült, abból részleteket tartalmaz.
Utolsó kommentek